Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
HTTP/QUIC Belgacom biztonsági esemény RPKI Webroot internetes keresés The_White_Company HTTP Kamerka HTTPS Akamai Cozy Bear Mojeek GCHQ RaaS routing hiba Windows kiberbiztonság Cloudflare Linux hírszerzés e-Személyi Dragonfly Ausztrália Saipem Egyesült Államok British Airways Kaspersky MbedTLS MQTT
 szeptember 04. 15:32

A most elfogadott törvény az incidensekre történő reagálási feladatokat a lengyel kibertérrel összefüggésben három szervezet között osztja fel.

Bővebben

A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló Európai Uniós irányelv alapján a kiberbiztonsági rendszer részét képezik a kritikus szektorokban ─ mint például az energia-, a szállítás- és az egészségipar ─ ún. alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők, a digitális szolgáltatók, a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok (CSIRT/CERT-ek), egy kiberbiztonsági szabályozó szerv ─ ami az elsődleges kapcsolati pont funkciót is ellátja ─ valamint egy tanácsadó testület, amely a kiberbiztonsággal összefüggésben lévő kérdésekkel foglalkozik majd. A most elfogadott törvény az incidensekre történő reagálási feladatokat a lengyel kibertérrel összefüggésben három szervezet között osztja fel, eszerint a lengyel Belbiztonsági Ügynökség irányítása alatt álló CSIRT GOV felügyeli a kritikus infrastruktúrákat és kormányzati rendszereket, a NASK állami kutatóintézet által működtetett CSIRT NASK-hoz a magánszektor és felsőoktatás tartozik majd, a Nemzetbiztonsági Minisztérium felügyelete alatt álló CSIRT MON pedig elsősorban a katonai és kiemelt gazdasági szereppel bíró szervezetek esetében lát el incidenskezelési feladatokat. 

(ik.org.pl)
Kevesebb
Hasonló hírek
 Tegnap, 14:27

2018. december 10-én a döntéshozók között megállapodás született az Európai Unió kiberbiztonsági rendeletéről, amelynek értelmében a jelenlegi Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megerősítése céljából, az ügynökség új szerepkörben - EU Kiberbiztonsági Ügyökéség - válik majd ismertté.

Bővebben

2018. december 10-én megállapodás született az Európai Unió kiberbiztonsági rendeletéről, amelynek értelmében a jelenlegi Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) EU Kiberbiztonsági Ügynökség (EU Agency for Cybersecurity) néven működik tovább, kiterjesztett szerepkörben. A kiberbiztonsági rendelet kulcsfontosságú pontjai között szerepel, hogy az ENISA nagyobb humán és pénzügyi erőforrást biztosító megbízást kap a jövőben, ennélfogva ─ a várakozások szerint ─ nagyobb támogatást lesz képes biztosítani az uniós tagállamoknak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel és támadásokkal szemben, valamint a tervek szerint hatékonyabb segítséget nyújt majd az intézmények számára az általános kiberbiztonsági eljárásrendek kidolgozásában, végrehajtásában és felülvizsgálatában. Mindezek mellett szerepet kell vállalnia az uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer bevezetésében is, a nemzeti tanúsítási hatóságokkal, valamint iparági szakértőkkel történő szoros együttműködésben. 

(www.enisa.europa.eu)
Kevesebb
 december 10. 15:21

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hátsó ajtó (backdoor) segítségével hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációhoz.

Bővebben

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációkhoz. Azon cégek, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, bírságra számíthatnak. Az intézkedést komoly kritika éri a tech cégek részéről, mondván a hátsó ajtók a hackerek számára is lehetőséget adnak az információszerzésre, valamint maguk a kormányok is visszaélhetnek a lehetőséggel. Lizzie O’Shea, emberi jogi jogász úgy véli ez csupán az első lépés, és előbb-utóbb a többi „Öt Szem” nemzet is hasonló szabályozást fog hozni.

(cyberscoop.com)
Kevesebb
 december 03. 12:40

Az Európai Bizottság azon rendelettervezete, amelynek alapján határozottabban lehetne fellépni a terrorizmussal összefüggő online tartalmakkal szemben, ellenreakciókat vált ki Németország részéről.

Bővebben

Az Európai Bizottság azon rendelettervezete, amelynek alapján határozottabban lehetne fellépni a terrorizmussal összefüggő online tartalmakkal szemben, ellenreakciókat vált ki Németország részéről. A tervezet szerint a terrorgyanús tartalmakat a szolgáltatóknak egy órán belül el kellene távolítaniuk, ezen kívül pedig jelentési kötelezettségük is lenne az ilyen vonatkozással bíró tartalmak esetében. Ezen ügyek kezelése mindenképpen költségtöbbletet eredményezne mind az állam (pl.: megfelelő hatósági szervezetrendszer felállítása), mind pedig a gazdasági társaságok (pl.: kapacitás-növelési kényszer) oldalán. Ez utóbbi kapcsán azonban fennáll a veszély, hogy a követelményeknek csak a legnagyobb szolgáltatók tudnának megfelelni, így a német álláspont szerint a tervezet beavatkozást jelentene a piaci mechanizmusokba. Németország a brüsszeli tervezet kapcsán kivételeket javasol, amelyek a kis- és középvállalkozások esetében enyhítéseket tennének lehetővé; valamint az is felvetődik, hogy a tervezet szerinti módszer mennyire lenne ténylegesen hatékony, illetve jogszerű a terrorgyanús tartalmakkal összefüggésben.

(heise.de)
Kevesebb
 november 27. 09:13

A GDPR átültetése Németországban is akadozik, amelynek egyik oka ─ ahogy arra a szakértők rámutatnak ─ hogy a gazdasági vonzatok még mindig túl erős szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Bővebben

A GDPR átültetése Németországban is akadozik, amelynek egyik oka ─ ahogy arra a szakértők rámutatnak ─ hogy a gazdasági vonzatok még mindig túl erős szerepet játszanak ebben a folyamatban. A problémák megoldására több javaslat is elhangzott egy kölni adatvédelmi konferencián (DAFTA), ahol hangsúlyozásra került, hogy számos téves társadalmi feltételezés, bizonytalanság is gátolja a norma realizálását, ezért az állami szervek részéről továbbra is felvilágosító, tudatosító tevékenységre van szükség. Május 25-e óta nemzeti szinten 185 000, EU-szinten pedig 45 500 adatvédelmi panasz benyújtására került sor az állampolgárok részéről, ami azt mutatja, hogy a panaszjogot nagyon komolyan veszik az érintettek, amely pozitívum. Ugyanakkor negatívumként említhető a hatóságok oldalán tapasztalható országonként eltérő joggyakorlat és jogértelmezés, amelyet egyes cégek ki is használnak a normák kikerülésére. Ezt a hiányosságot mindenképpen orvosolni kellene a szakértők szerint egy egységes iránymutatással, azonban erre kevés esélyt látnak egyelőre a jövő évi Európai Parlamenti választásokig bezárólag, ami azt jelenti egyúttal, hogy a szóban forgó helyzet 2020-ig valószínűleg megmarad EU-szinten; és ugyanez elmondható a németországi belső helyzetre, mivel a nemzeti jogharmonizációs folyamatok is igen lassan haladnak. 

(heise.de)
Kevesebb
 október 26. 11:19

Az Egyesült Királyság digitális ügyekért felelős minisztere, Margot James elismerte, hogy a Brexit miatti, adatmegosztással kapcsolatos tárgyalások meg sem kezdődtek a szigetország és az Európai Unió között, amiért elsősorban az Uniót hibáztatja.

Bővebben

Az Egyesült Királyság digitális ügyekért felelős minisztere Margot James elismerte, hogy a Brexit miatti, adatmegosztással kapcsolatos tárgyalások meg sem kezdődtek a szigetország és az Európai Unió között, amiért elsősorban az Uniót hibáztatja. Theresa May brit miniszterelnök idén még arról beszélt, hogy kormánya komoly gondot fordít az adatvédelem kérdéskörére, és egy olyan megállapodásra, ami stabilitást biztosít a poszt-Brexit időszakban is. Mindez egy olyan egyezséget feltételez, ami Nagy-Britanniának továbbra is lehetőséget adna arra, hogy hatást gyakoroljon az európai adatvédelmi törvényekre, és szerepet biztosítana számára az Európai Adatvédelmi Testületben, szakértők szerint azonban a hátralévő néhány hónapban kevés esély mutatkozik a megegyezésre. Az Egyesült Királyság ugyan implementálta a GDPR-t nemzeti jogszabályként, azonban ez önmagában nem garantálja az adatok szabad áramlását, márpedig ez alapvető fontosságú mind a termékek, mind a szolgáltatások szempontjából. A Progressive Policy Institute által készített tanulmány szerint a Brexit következtében létrejövő „adatfal” negatív hatással lehet a digitális fejlődésre, ami azt eredményezheti, hogy az EU részéről az új technológiák adaptálása egy évvel is kitolódhat. 

(www.euractiv.com)
Kevesebb
 október 25. 14:04

Jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes szervezetekkel szemben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) mellett a NIS irányelv is komoly követelményeket támaszt. 

Bővebben

Jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes szervezetekkel szemben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) mellett a NIS irányelv is komoly követelményeket támaszt. Az ún. alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők (OES), valamint a digitális szolgáltatók (DSP) számára mindez praktikusan azt jelentheti, hogy bizonyos jogsértések esetén két pénzbírságra is számíthatnak, amelyek egyenként akár 17 millió angol fontot, vagy a cég éves árbevételének 4%-át is kitehetik. Kuan Hon a Fieldfisher adatvédelmi, biztonsági és információs csoport vezetőjének elmondása szerint az Egyesült Királyság kormánya már korábban megállapodott abban, hogy a szervezeteket nem szabad ugyanazon vétség miatt kétszeresen büntetni, ám azt is hozzátette, hogy a különböző bírságok egyazon jogsértő esemény különböző aspektusaira és hatásaira nézve kiszabhatók. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a páneurópai szervezeteknek minden egyes tagállam saját NIS implementációjának meg kell felelniük, a nem uniós DSP szervezeteknek pedig azon országhoz kell igazodniuk, amelyikben az EU-s székhelyük, vagy fő kirendeltségük megtalálható. 

(www.infosecurity-magazine.com)
Kevesebb
 október 05. 13:33

Svájci polgárjogi aktivisták a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz kívánnak fordulni az ország állampolgárait érintő, indokolatlan adatkészletezés okán, amellyel összefüggésben a Nagy-Britanniában hasonló tartalommal megalkotott jogszabály ellen hozott strasbourgi ítéletre is hivatkoznak.

Bővebben

Svájci polgárjogi aktivisták a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz kívánnak fordulni az ország állampolgárait érintő, indokolatlan adatkészletezés okán, amellyel összefüggésben a Nagy-Britanniában hasonló tartalommal megalkotott jogszabály ellen hozott strasbourgi ítéletre is hivatkoznak. A jogi problémát felvető civil szervezet 2014 óta harcol az anomáliát jelentő törvény ellen, amely a telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó társaságokat arra kötelezi, hogy átfogó forgalmi adatokat tároljanak, ideértve a mobiltelefonok helyinformációit, illetve a WLAN hálózatok bejelentkezési adatait. A svájci szövetségi bíróság a panaszt ugyan márciusban elutasította, de megjegyzendő, hogy a brüsszeli és strasbourgi európai bíráságokon közel két tucat hasonló ügy van folyamatban. 

(heise.de)
Kevesebb
 október 02. 15:04

A 2018. október 1-jén életbe lépő „Customs and Excise Act 2018” értelmében az Új-Zélandra látogatóknak a hatóságok kérésére hozzáférést kell biztosítaniuk elektronikus eszközeikhez határátlépéskor, a hatóságnak azonban ehhez ésszerű gyanúval kell rendelkeznie.

Bővebben

A 2018. október 1-jén életbe lépő „Customs and Excise Act 2018” értelmében az Új-Zélandra látogatóknak a hatóságok kérésére hozzáférést kell biztosítaniuk elektronikus eszközeikhez határátlépéskor, a hatóságnak azonban ehhez ésszerű gyanúval kell rendelkeznie. Az ellenszegülők 5 000 dolláros bírságra számíthatnak, a vizsgálatot ─ amely Terry Brown, a határőrség szóvivője szerint a felhőben lévő adatokra nem terjed ki ─ azonban ekkor sem ússzák meg. Kris Faafoi vámügyi miniszter szerint minderre azért van szükség, mivel a szervezett bűnözői csoportok egyre szofisztikáltabb módszereket alkalmaznak a csempészéshez, és az okostelefonokról kinyerhető információk segítségül szolgálhatnak a vádemeléshez. Az Új-Zélandi Polgári Szabadságjogi Tanács szóvivője élesen kritizálta a törvényt, kifogásolva, hogy a hatóságoknak nem kell felfedniük a vizsgálat indítékát, illetve életszerűtlennek tartva azt, hogy a bűnözők a telefonjukon terhelő adatokat tárolnának.

(amp.rnz.co.nz)
Kevesebb