Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
mobil PayPal kiberbiztosítás FLUSH+RELOAD Twitter WannaCry Facebook Svájc MQTT blokklánc technológia Touch ID Csehország sérülékenység vizsgálat DNS hijacking e-ügyintézés Google Play Bloomberg malware GCSB Wired ENISA Reddit CSDE Amazon s2n Trend Micro választások adathalászat helyzetkép MFA Governikus Autent SDK
 2018. június 01. 10:25

2018. 05. 30-án ítéletet hoztak a világ legnagyobb internetes forgalmi központ üzemeltetője (DE-CIX) által benyújtott kereset kapcsán.

Bővebben

2018. 05. 30-án ítéletet hoztak a világ legnagyobb internetes forgalom kicserélési központjának üzemeltetője (a német DE-CIX) által benyújtott kereset kapcsán. A cég álláspontja szerint ugyanis jogellenes, hogy a BND a nemzetközi mellett a teljes belföldi hálózati forgalomhoz is hozzáfér. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság azonban most úgy határozott, hogy az internetes csomópontok üzemeltetői kötelezettek a BND által végzett stratégiai célú megfigyelésben való közreműködésre.

(www.securityweek.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 január 08. 15:25

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül.

Bővebben

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül, önkéntes alapon, annak ellenére, hogy a hatóságilag irrelevánsnak minősülő adatokat legkésőbb hét napon belül törölniük kellene. A mobilszolgáltatók a készülék egyedi azonosítójának adatait négy hónapig, a helymeghatározási adatokat egy hétig tárolják, a hívószámokat, a dátumot, időpontot, illetve az IMSI-azonosítót pedig hat hónapig. A szolgáltatói önkéntes, de egyúttal önkényes adattárolás ezen mértéke egyértelműen jogsértő – vélik egyes szakértők, akik régóta harcot vívnak a túlzottan kontrollálatlan adattárolás visszaszorításáért. 

(heise.de)
Kevesebb
 január 08. 14:34

Észtország biztonsági és védelmi kérdések terén vezető think tank szervezete, az International Centre for Defence and Security (ICDS) összehasonlító tanulmányt készített öt európai nemzet ─ jelesül Észtország, Finnország, Németország, Hollandia és Norvégia ─ kiberparancsnokságának képességeiről.

Bővebben

Észtország biztonsági és védelmi kérdések terén vezető agytröszt (think tank) szervezete, az International Centre for Defence and Security (ICDS) összehasonlító tanulmányt készített öt európai nemzet ─ jelesül Észtország, Finnország, Németország, Hollandia és Norvégia ─ kiberparancsnokságának képességeiről, amely az első nyilvánosan elérhető kiadvány ebben a témában. Az anyag több szempontból vizsgálja a szerveket, többek között a stratégiai iránymutatások, a szervezeti felépítés, vagy például a parancsnoki lánc függvényében. A második rész elemzéseket tartalmaz minden egyes szervezeti felépítés tekintetében, számba véve az adott modell előnyeit és hátrányait, az utolsó szekció pedig szabályozási javaslatokat fogalmaz meg. 

(icds.ee)
Kevesebb
 január 07. 11:42

Német politikusok és prominens közéleti személyek privát adatait hozták nyilvánosságra hackerek a Twitteren.

Bővebben

Német politikusok és prominens közéleti személyek privát adatait hozták nyilvánosságra hackerek a Twitteren. Az érzékeny adatok ─ amelyeket 2018 karácsonyát megelőző héten kezdték el kiposztolni a közösségi oldalon ─ nagy változatosságot mutatnak: jórészt kontakt információk (telefonszámok, e-mail címek, stb.) szivárogtak ki, azonban kissebb számban szenzitívebb adatok is megtalálhatóak közöttük, mint például különböző politikai pártok belső kommunikációi, személyi okmány információk, vagy bankkártya adatok. Ugyanígy az érintett személyek köre is heterogén, így nem egyértelmű, hogy tisztán politikai motiváció húzódott-e meg a támadás mögött. Jelenleg arról sincs információ, hogy az adatok milyen forrás(ok)ból származnak, ahogy az elkövetők kilétével kapcsolatban sem alakult ki konszenzus, azonban a tény, hogy a német parlament csupán egy pártját, a szélsőjobboldali AfD-t nem érintette az incidens, egyesek szerint nagyban emlékeztet Oroszország stratégiájára, akit a Nyugati szélsőséges csoportok támogatásával vádolnak. Martina Fietz kormányzati szóvivő arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatok között hamis információk is megjelenhetnek. 

(theregister.co.uk)
Kevesebb
 2018. december 04. 10:21

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es évet összefoglaló jelentése szerint 2016 és 2017 során két orosz hacker csoport is támadásokat hajtott végre a cseh külügyminisztérium (MFA), a védelmi minisztérium, valamint a hadsereg ellen.

Bővebben

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es évet összefoglaló jelentése szerint 2016 és 2017 során kibertámadásokat hajtottak végre a cseh külügyminisztérium (MFA), a védelmi minisztérium, valamint a hadsereg ellen. A támadásokért a Turla és az APT28/Sofacy csoportokat teszik felelőssé, amelyek hátterében a széles körben elfogadott nézet szerint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB), valamint a katonai hírszerzés (GRU) áll. Az egyik felfedezett kampány során a támadók 2016 elejétől kezdődően képesek voltak hozzáférni az MFA elektronikus levelezési rendszerén több, mint 150 e-mail fiókhoz. A jelentés kiemeli, hogy ennek során olyan információkhoz juthattak, amelyeket felhasználhatnak későbbi támadások előkészítéséhez, valamint további potenciális célpontok kiválasztásához. A külügy mellett a hadsereg is fókuszban állt: célzott adathalász támadások zajlottak katonai diplomaták ellen. A műveletek kiterjedt voltára utal, hogy hasonló támadások értek európai hadi vállalatokat, valamint egy európai ország határőrségét. A kivizsgálások eredményeivel kapcsolatban egy kártevő (X-Agent) is említésre kerül.

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. december 03. 12:40

Az Európai Bizottság azon rendelettervezete, amelynek alapján határozottabban lehetne fellépni a terrorizmussal összefüggő online tartalmakkal szemben, ellenreakciókat vált ki Németország részéről.

Bővebben

Az Európai Bizottság azon rendelettervezete, amelynek alapján határozottabban lehetne fellépni a terrorizmussal összefüggő online tartalmakkal szemben, ellenreakciókat vált ki Németország részéről. A tervezet szerint a terrorgyanús tartalmakat a szolgáltatóknak egy órán belül el kellene távolítaniuk, ezen kívül pedig jelentési kötelezettségük is lenne az ilyen vonatkozással bíró tartalmak esetében. Ezen ügyek kezelése mindenképpen költségtöbbletet eredményezne mind az állam (pl.: megfelelő hatósági szervezetrendszer felállítása), mind pedig a gazdasági társaságok (pl.: kapacitás-növelési kényszer) oldalán. Ez utóbbi kapcsán azonban fennáll a veszély, hogy a követelményeknek csak a legnagyobb szolgáltatók tudnának megfelelni, így a német álláspont szerint a tervezet beavatkozást jelentene a piaci mechanizmusokba. Németország a brüsszeli tervezet kapcsán kivételeket javasol, amelyek a kis- és középvállalkozások esetében enyhítéseket tennének lehetővé; valamint az is felvetődik, hogy a tervezet szerinti módszer mennyire lenne ténylegesen hatékony, illetve jogszerű a terrorgyanús tartalmakkal összefüggésben.

(heise.de)
Kevesebb
 2018. november 22. 16:51

Biztonsági kutatók sérülékenységet tártak fel egy német állami portálok által elektronikus személyi igazolvánnyal történő webes bejelentkezések kezelését végző szoftver komponensben (Governikus Autent SDK).

Bővebben

Biztonsági kutatók sérülékenységet tártak fel egy német állami portálok által elektronikus személyi igazolvánnyal történő webes bejelentkezések kezelését végző szoftver komponensben (Governikus Autent SDK); a biztonsági hiba kihasználásával lehetőség nyílt más állampolgárok nevében történő bejelentkezésre az érintett site-okon. A problémát csak most nyilvánosságra hozó SEC Consult azt már 2018 júliusában felfedezte, a detektálást követően pedig azonnal értesítette a CERT-Bundot, a gyártói hibajavítás így már augusztusban megtörtént. Az esetről tudósító ZDNet hivatalos megkeresés útján igényelt információt a német Szövetségi Informatikai Biztonsági Hivataltól (BSI) azzal kapcsolatban, hogy a német kormányzati portálokon telepítették-e a hibajavítást, illetve, hogy az érintett weboldalak autentikációs naplóbejegyzéseit átvizsgálták-e a szóban forgó sérülékenység kihasználásának nyomai után kutatva.

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. november 21. 10:27

Az ukrán állami CERT és az ország hírszerzése figyelmeztetést adott ki egy új Pterodo Windows backdoor variáns miatt, amelyet ukrán kormányzati ügynökségek ellen vetettek be. A közlemény néhány nappal azt követően került publikálásra, hogy több IT-biztonsági cég figyelmeztetést adott ki egy ─ döntően amerikai kormányzati, valamint üzleti szervezetek ellen irányuló ─ célzott adathalász kampány miatt, amelyért egy másik orosz APT csoportot (Cozy Bear) tesznek felelőssé.

Bővebben

Az ukrán állami CERT figyelmeztetést adott ki egy új Pterodo Windows backdoor variáns miatt, amelyet ukrán kormányzati ügynökségek ellen vetettek be. Védelmi tisztviselők mindezt egy nagyszabású támadás előkészítéseként értékelik, mivel a káros szoftver fő feladata rendszerinformációk gyűjtése és továbbítása távoli kiszolgálók felé. A malware-t a feltételezetten orosz állami gyökerű Gamaredon APT csoporttal hozzák összefüggésbe, akik többnyire „dobozos” támadó szoftverek felhasználásával főképp ukrán kormányzati és katonai célpontok ellen indítanak támadásokat. A közlemény néhány nappal azt követően került publikálásra, hogy több IT-biztonsági cég figyelmeztetést adott ki egy ─ döntően amerikai kormányzati, valamint üzleti szervezetek ellen irányuló ─ célzott adathalász kampány miatt, amelyért egy másik orosz APT csoportot (Cozy Bear) tesznek felelőssé. Szakértők szerint mindkét kollektíva az orosz belbiztonsági szolgálat (FSB) irányítása alatt áll.

(arstechnica.com)
Kevesebb
 2018. november 14. 12:45

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban.

Bővebben

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban; emellett az elektronikus személyi igazolványok terén sem jelentkezett áttörés. Az ezen számokat bemutató tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az amúgy is alacsony számúnak mondható felhasználói kör 58 százaléka elégedett a szóban forgó szolgáltatásokkal. A statisztika azt is kimutatta, hogy mind Ausztriában, mind pedig Svájcban – tehát a hegyvidékibb területekkel rendelkező országokban – magasabb arányú a digitális ügyintézés. A németországi internet-használók több, mint egyharmada még mindig problémásnak ítéli az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatvédelmi, információbiztonsági kérdéseket, ezért nem is használja az említett digitális ügyintézési felületeket. Szintén problémát jelent, hogy az adóbevalláson túlmenően nagyon kevés elektronikus közszolgáltatás ismert az állampolgárok körében; és az elektronikus ügyintézéssel együtt járó előnyöket sem sikerült tudatosítani az emberekben. Az elektronikus személyi igazolványok kapcsán elmondható, hogy a népesség csupán hat százaléka tudja használni az ezzel járó szolgáltatások teljes körét.

(heise.de)
Kevesebb