Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
biztonsági hiba Skylight Cyber DSLink F5 Networks Google Play EU Egyesült Államok Bundestag biztonsági esemény VPN e-közigazgatás CyberLens webes sütik cURL álhírek hálózati forgalom lehallgatása törvénymódosítási tervezet RouterOS Kaspersky MinLaw kiberbiztonság vizsgálat Tchap Galois Iridium APT32 Toyota kormányzat sérülékenység oktatás
 2018. július 19. 14:11

Amerikai törvényhozók arra kérik a Google-t és a Facebookot, hogy ne járuljanak hozzá a vietnámi kormány cenzúrájához.

Bővebben

Amerikai törvényhozók arra kérik a Google-t és a Facebookot, hogy ne járuljanak hozzá a vietnámi kormány cenzúrájához, a vietnámi polgárok megfigyeléséhez érzékeny felhasználói adatok átadásával, amennyiben pedig nem tudják biztosítani az adatok bizalmasságát, egyáltalán ne tároljanak felhasználói adatokat az országban. Mindez egy jövő januárban hatályba lépő törvény kapcsán merült fel, amely többek között kimondja, hogy a vietnámi hatóságok megkövetelhetik a kifogásolt tartalmak 24 órán belül történő eltávolítását, amit különösen a kettős állampolgárságú amerikaiak esetében tartanak nyugtalanítónak. A témában a múlt hét során is történt hasonló megkeresés, akkor képviselők azt kérték a vállalatoktól, hogy bizalmas keretek között azonnali hatállyal osszák meg az amerikai külügyi szervekkel a vietnámi hatóságoktól hozzájuk érkező kéréseket, illetve fedjék fel, hogy ezek közül melyeket teljesítettek. A törvénnyel szemben az Amnesty International is ellenállást sürgetett.

(www.cyberscoop.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 április 18. 15:57

Kizárólag iOS felhasználókat céloz egy malvertising (reklámalapú vírusterjesztés) kampány, amelynek során a támadók online hirdetésekbe rejtett káros kódokkal káros webhelyekre irányítják át a felhasználókat.

Bővebben

Kizárólag iOS felhasználókat céloz egy malvertising (reklámalapú vírusterjesztés) kampány, amelynek során a támadók online hirdetésekbe rejtett káros kódokkal rosszindulatú webhelyekre irányítják át a felhasználókat. A támadók az iOS Chrome mobilböngésző egy sérülékenységét kihasználva képesek megkerülni a Chrome beépített sandboxát is. A Google megkezdte a biztonsági rés vizsgálatát, amelyről már kiderült, hogy a Google Chrome más platformokon futó verzióit és a Safarit sem érinti. A kampányt felfedező Confiant vállalat szerint a korábbi támadásokhoz hasonlóan valószínűleg a mostaniért is az az „eGobbler” nevű malvertising csoport felel, akik jellemzően amerikai iOS felhasználókat céloznak, különösen az ünnepeket megelőző időszakokban. Februárban,  az amerikai Elnökök Napjához (Presidents Day) kapcsolódó ünnepi hétvégén 800 millió, április 6. és 10. között pedig körülbelül 500 millió rosszindulatú hirdetés került kiküldésre.

(zdnet.com)
Kevesebb
 április 17. 11:39

A Google közreműködik a bűncselekményekben gyanúsított személyek azonosításában azáltal, hogy a szövetségi nyomozó hatóságok számára rendelkezésre bocsátja az adott időben a bűntények körzetében tartózkodók helyzeti adatait. 

Bővebben

Ismert, hogy a Google folyamatosan gyűjti a felhasználók helyadatait, még akkor is, ha a „Helyelőzmények” (Location History) tiltott az eszközökön. Azt is tudni, hogy a tech óriás ─ bírói határozat ellenében ─ meg is osztja ezeket az adatokat az amerikai hatóságokkal. A The New York Times egy, a napokban publikált mélyreható vizsgálata azonban egy olyan tevékenységre világított rá, amely sokkal kevésbé kapott publicitást eleddig. Mint kiderült, a cég a bűncselekményekben gyanúsított személyek azonosításában is közreműködik azáltal, hogy a szövetségi nyomozó hatóságok számára rendelkezésre bocsátja az adott időben a bűntények körzetében tartózkodók helyzeti adatait. Minderre a Google egy SensorVault nevű adatbázist tart fent, amelyből képes kikeresni, hogy egy adott virtuális határvonallal ellátott földrajzi területen (geofence), milyen eszközök haladtak át. Megjegyzendő, hogy a Google először névtelen azonosítókkal küldi el a teljes listát a hatóságoknak, és csak a nyomozók által gyanúsnak ítélt eszközökhöz rendeli hozzá a valódi felhasználóneveket, e-mail címeket és egyéb adatokat. Az amerikai hatóságok 2016 óta alkalmazzák ezt a jól bevált gyakorlatot a bűnözők felderítéséhez, azonban az eljárás komoly adatvédelmi aggályokra ad okot. 

thehackernews.com
Kevesebb
 április 15. 15:08

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan.

Bővebben

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan. Az S.1214-es számú, magánélethez való jogról szóló törvényjavaslat (Privacy Bill of Rights Act) többek között tiltaná a személyes adatok diszkriminatív módon történő felhasználását, kötelezné a vállalatokat a birtokukban lévő személyes felhasználói adatok megfelelő védelmének biztosítására, valamint kizárólag a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fogyasztói adatokra korlátozná az adatgyűjtést. A fogyasztókat egy központosított holnapon tájékoztatná jogairól, ahol megkövetelné a vállalatoktól, hogy a fogyasztókat közvetlenül érthető formában értesítsék, továbbá lehetővé tenné mind az államügyészek, mint a magánszemélyek számára, hogy keresetet nyújtsanak be az egyének magánélethez való jogait sértő vállalatok ellen. A hivatalos sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat tiltani fogja a fogyasztók személyes adatainak káros, megkülönböztető célokra történő felhasználását, ami az online és offline működő vállalatokra egyaránt vonatkozni fog. Markey szenátor márciusban még a gyermekek online adatvédelméről szóló törvény (COPPA – Children’s Online Privacy Protection Act) módosítására vonatkozóan is benyújtotta javaslatait, amellyel szigorúbb ellenőrzés alá vonta volna a kiskorúak adatainak kezelését.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 április 12. 14:00

A Google saját Cloud Next konferenciáján jelentette be, hogy kidolgozott egy Bluetooth-alapú protokollt, amely lehetővé teszi, hogy a korábbról ismert Bluetooth-os hardverkulcsok helyett a felhasználók androidos mobileszközüket használják kétfaktoros azonosítás második lépcsőjeként.

Bővebben

A Google idei Cloud Next konferenciáján jelentette be, hogy kidolgozott egy Bluetooth-alapú protokollt, amely lehetővé teszi, hogy a korábbról ismert Bluetooth-os hardverkulcsok helyett a felhasználók androidos mobileszközüket használják a kétfaktoros azonosítás második lépcsőjeként. Manapság közkeletű, hogy a többfaktoros autentikáció az egyik legjobb módja online fiókjaink biztosításának, hiszen az már a technológiából adódóan is hatékony védelmet jelent az adathalász támadásokkal szemben. Mindez a legtöbbször egy, a hálózaton haladó üzenet formájában történik, amelynél azonban mindig fennáll az esélye annak, hogy illetéktelenek megszerzik az azonosításra szolgáló kódot. Hardverkulcsok használatával mindez megkerülhető, ezek használata ugyanakkor bizonyos fokú kényelmetlenséggel jár, erre szeretne megoldást kínálni a Google. Minderről bővebb technikai információkat még nem közöltek, azonban azt ismertették, hogy az új funkció minden Android 7-es ─ vagy ennél frissebb ─ verziót futtató eszköz számára elérhető lesz, jelen állás szerint azonban csak Chrome böngészővel lesz használható. 

(techcrunch.com)
Kevesebb
 április 05. 13:49

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében.

Bővebben

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében. Az elképzelés szerint ilyenkor az eredeti információ is megmaradna, csupán társulna hozzá egy korrekció. A törvényjavaslat további lényeges eleme, hogy az álhírek (“fake news”) terjesztését bűncselekményként határozza meg, amely személyenként 50 000 dolláros pénzbírság mellett akár 5 éves szabadságvesztéssel is büntethető, amennyiben pedig a tevékenység automatizált fiókokkal (botokkal) történik, már 100 000 dollár és 10 éves börtönbüntetés is kiszabható. A MinLaw által kiadott sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat célja nem a szabad véleménynyilvánítás korlátozása,  Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai igazgató-helyettese azonban attól tart, a törvény célja inkább a rendszerkritikus vélemények elhallgattatása, amelyre már korábban is történtek kezdeményezések.

(www.techcrunch.com)
Kevesebb
 március 28. 13:35

A UC Browser nevű webes böngésző olyan rejtett funkciót tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a fejlesztő cég (UCWeb) bármikor új bővítményeket telepítsen a felhasználók készülékeire. 

Bővebben

Ismertté vált, hogy a kínai fejlesztésű ─ és különösen Ázsiában igen népszerű ─ UC Browser nevű webes böngésző egy olyan rejtett funkciót tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a fejlesztő cég (UCWeb) bármikor új bővítményeket telepítsen a felhasználók androidos készülékeire, megsértve a Google Play Store ─ „Rosszindulatú viselkedés” szekció alatt részletezett ─ fejlesztői irányelveit. Az esetre fényt derítő biztonsági cég (Dr. Web) szerint ráadásul mindez nem a biztonságos HTTPS protokollon keresztül történik, ami így lehetőséget ad arra, hogy illetéktelenek a kommunikációba ékelődve (Man-in-the-Middle támadás) káros kódot juttassanak a készülékekre. A The Hacker News megkeresésére, az UCWeb szóvivője elárulta, hogy azóta frissítésre került az UC Browser alkalmazás a Google Playen.

(thehackernews.com)
Kevesebb
 március 27. 07:38

A LockerGoga zsarolóvírus ezúttal a vegyipar két prominens amerikai vállalatának (Hexion, Momentiv) működésében okozott fennakadásokat.

Bővebben

A LockerGoga zsarolóvírus ezúttal a vegyipar két prominens amerikai vállalatának (Hexion, Momentiv) működésében okozott fennakadásokat. A cégek múlt hétvégi közleményei szerint a hálózatbiztonsági incidensek következtében nem voltak képesek hozzáférni egyes informatikai rendszereikhez, ám a zsarolóvírus támadás a gyártásért felelős rendszereket kevésbé érintette, tekintve, hogy azok más hálózaton találhatóak. A támadások során bekövetkezett károk pontos mértékéről bővebb adat nem érhető el, mivel a cégek a korábbi áldozatoknál (például Norsk Hydro-nál) jóval kevesebb információt hoztak nyilvánosságra. A Motherboard ugyanakkor birtokába jutott egy belső momentives üzenetnek, amely szerint az incidens globális leállást okozott a vállalat IT rendszerében, amelynek következtében több száz új számítógépet kellett vásárolniuk, valamint egyes dolgozók e-mail fiókjai is hozzáférhetetlenné váltak. Ismert továbbá, hogy a LockerGoga eddig azonosított variánsai nem rendelkeznek a hálózaton való továbbterjedéshez (Network Lateral Movement) szükséges beépített mechanizmussal, szakértők úgy vélik a Norsk Hydro esetében a káros kód valószínűleg az Active Directory-n keresztül terjedt el. A Motherboard szerint mindkét vállalatot március 12-én érte támadás, amelynek egyik lehetséges oka, hogy a Hexion és a Momentive is egy befektetői csoporthoz tartozik, így rendszereik kapcsolatban állhatnak egymással. A LockerGoga támadásokat figyelemmel kísérő biztonsági szakértő, Kevin Beaumont elmondása szerint a VirusTotal oldalra feltöltött egyedi minták alapján legalább 8 szervezet szenvedhetett el támadást, amelyek közül egyelőre csak négy ismert.

(securityweek.com)
Kevesebb
 március 22. 13:38

A FireEye információi szerint az APT32 (vagy OceanLotus) néven ismert, feltételezetten vietnámi állami kötődésű hacker csoport február óta több (5-10) multinacionális autóipari vállalat ellen indított informatikai támadást. Ezek motivációja vélhetően az ország kiemelt gazdasági céljaként meghatározott jármű- és alkatrészgyártó ipar fellendítésének információgyűjtéssel történő támogatása. Az OceanLotus kiberműveletei során jellemzően inkább ismert hacking eszközöket (például Cobalt Strike) alkalmaz, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne rendelkezne saját fejlesztésű, szofisztikált káros kódokkal és technikákkal, ám ezeket csupán meghatározott stratégia mentén veti be. 

(cyberscoop.com)
Kevesebb