Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
DDE helymeghatározás kiberhadviselés IP kamera Office Sudpresse Google Play Bankers Life BGP Svájc Kína atomerőmű Ausztrália ADAS Idemia SBI Ripple Asia Kanada Operation_Shaheen Super Micro Apple routing hiba WannaMine Cyclane Yanjun Xu Spanyolország Európai Unió kémkedés Kamerka Trend Micro Stuxnet
 október 18. 12:57

Az ausztrál kormány az elmúlt években számos komoly lépést tett a szerzői jogokat sértő weboldalak visszaszorítása érdekében, e tekintetben a legmarkánsabb lépés a 2015-ös szerzői jogi törvény volt, amelynek segítségével a hatóságok rávehették az internetszolgáltatókat, hogy blokkoljanak több online kalózportált. 

Bővebben

Az ausztrál kormány az elmúlt években számos komoly intézkedést hozott a szerzői jogokat sértő weboldalak visszaszorítása érdekében, e tekintetben a legmarkánsabb lépés a szerzői jog online jogsértéssel történő 2015-ös kiegészítése volt, amely alapjául szolgált több online kalózportál blokkolásának. A kormány állítása szerint a rendelkezés hatására visszaszorultak a szerzői jogsértések, azonban most újabb törvények útján még jobban kiszélesítenék a blokkolható oldalak körét, sőt azt is megtiltanák, hogy a keresőmotorok (Google, Yahoo, Bing, stb.) egyáltalán megjelenítsék a torrent site-okat a keresési eredmények között. Egyes vélemények szerint a keresőmotorok az ilyen jellegű tevékenység elérhetővé tételével maguk is hozzájárulnak a jogsértő tevékenységhez. A Google átláthatósági jelentéséből kiderül, hogy a tech óriás már közel 3,8 milliárd olyan megkeresést kapott, amelyben szerzői jogsértésre hivatkozva kérték valamely tartalom eltávolítását. A cég  ugyanakkor nem preferálja a teljes oldalak eltávolítását, ehelyett ─ idén június óta ─ inkább hátrább sorolja a kalóz oldalakat a találatok között. 

(www.techradar.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 október 18. 10:26

A sanghaji Hungcsiao nemzetközi repülőtéren arcfelismerő rendszert alkalmaznak az utasok azonosításához a jegykezelés, a poggyászfelvétel és a biztonsági ellenőrzés során.

Bővebben

A sanghaji Hungcsiao nemzetközi repülőtéren arcfelismerő rendszert alkalmaznak az utasok azonosításához a jegykezelés, a poggyászfelvétel és a biztonsági ellenőrzés során. A tervek szerint a teljesen automatizált rendszert idővel az egész országra kiterjesztik, a pekingi és a nanyangi reptereken pedig már el is kezdték a kiépítését. Az arcfelismerési technológia Kínában már az élet számos területén megvetette a lábát, például létezik olyan étterem, ahol a fizetés során használják, egy iskolában a tanulók monitorozásához, a hatóságok pedig egy nemzeti megfigyelőrendszer létrehozásán is dolgoznak. Ugyanakkor nem Kína az egyetlen ország, ahol az arcfelismerő technológia segítségével váltanák ki az útlevél ellenőrzéseket ─ Ausztráliában július óta a Sydney repülőtéren is alkalmazzák, egyelőre azonban még csak próbaüzemben.

(www.zdnet.com)
Kevesebb
 október 10. 10:16

A washingtoni székhelyű CSIS (Center for Strategic and International Studies) think-tank legújabb tanulmányában az ausztrál hadsereg (Australian Defence Force - ADF) információs hadviseléssel kapcsolatos képességeit veszi górcső alá.

Bővebben

A washingtoni székhelyű CSIS (Center for Strategic and International Studies) think-tank legújabb tanulmányában az ausztrál hadsereg (Australian Defence Force - ADF) információs hadviseléssel kapcsolatos képességeit veszi górcső alá. Az Indiai- és Csendes óceán térségében zajló együttműködés részeként az információs hadviseléssel kapcsolatos képességek kifejlesztése is hangsúlyos szerepet kap, ennek külön jelentőséget is biztosítanak azok az információs hadviselésen alapuló események, amelyekre a térségben a közelmúltig nem volt példa. Mivel az Öt Szem (Five Eyes) szövetség két jelentős tagja (USA, Ausztrália) is jelen van az Indo – Pacific térségben, ezen képességek pontos megértése és hatékony alkalmazása egyformán fontos mindkét fél számára. 

(www.csis.org)
Kevesebb
 augusztus 27. 11:34

Egy, a Financial Timesban megjelent cikk szerint az Európai Bizottság szerint az illegális tartalmak eltávolítására 2016-ban bevezetett „önszabályozó” program nem volt működőképes, ezért a Bizottság úgy döntött beváltja ígéretét, és jogszabályban rögzíti az elvárást.

Bővebben

Julian King, a biztonsági unióért felelős EU-biztos a Financial Timesnak elárulta, az Európai Bizottság szerint az illegális tartalmak eltávolítására 2016-ban bevezetett „önszabályozó” program nem volt működőképes, ezért a Bizottság úgy döntött, beváltja fenyegetését, és jogszabályban rögzíti az elvárást. Érzékenyen érintheti ez a közösségi platformokat, mivel az eddigi 24 órás türelmi időt az előzetes hírek szerint 1 órára fogják csökkenteni. A törvényjavaslat véglegesítése azonban még zajlik, a részleteket csak szeptemberben hozzák nyilvánosságra. A Google reakciója szerint a YouTube-on feltöltött, terrorizmussal kapcsolatos tartalmak 90%-a automatikusan detektálásra és eltávolításra kerül, ugyanakkor a The Counter Extremism Project által végzett friss tanulmány szerint ezek a tartalmak még órákkal később is elérhetőek. 

(www.euronews.com)
Kevesebb
 augusztus 23. 15:51

Az Ausztrál Verseny- és Vásárlásfelügyeleti Bizottság (ACCC) eljárást kezdeményezett a Trivago online szálláskereső szolgáltatás ellen, arra hivatkozva, hogy a cég megsérti az ausztrál vásárlóvédelmi törvényt.

Bővebben

Az Ausztrál Verseny- és Vásárlásfelügyeleti Bizottság (ACCC) eljárást kezdeményezett a Trivago online szálláskereső szolgáltatás ellen, arra hivatkozva, hogy a cég megsérti az ausztrál vásárlóvédelmi törvényt. Az ACCC vádja szerint a cég legalább 2013 decembere óta félrevezető árakat jelenít meg honlapján, valamint televíziós reklámjaiban, és azt a hamis illúziót kelti, hogy az összegyűjtött szállásajánlatok közül objektív szempontok alapján jeleníti meg a legjobb ajánlatokat. Az ACCC azonban úgy véli, a hirdetések aszerint priorizáltak, hogy a szállások mekkora összeget hajlandóak kifizetni a hirdetések után, a Trivago fő bevétele ugyanis abból származik, hogy nem a hirdetés megjelenítéséért, hanem az arra történt kattintások mennyisége alapján számít fel költséget (lásd: „cost per-click” modell). Ez az eljárás mind a fogyasztók, mind a hirdetők számára káros, a Trivagonak pedig egyértelműen a fogyasztók tudomására kell hoznia, hogy ez alapján állítja össze a sorrondet. 

(www.zdnet.com)
Kevesebb
 augusztus 23. 11:35

Ausztrália kormánya nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárta a külföldi gyártókat az ország 5G-s mobilhálózatának kialakításából, ezzel többek között olyan, a technológia terén piacvezető tech óriásokat is, mint a Huawei, vagy a ZTE.

Bővebben

Ausztrália kormánya nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárta a külföldi gyártókat az ország 5G-s mobilhálózatának kialakításából, ezzel többek között olyan, a technológia terén piacvezető tech óriásokat is, mint a Huawei, vagy a ZTE. Mitch Fifield kommunikációs és Scott Morrison belügyminiszter közös nyilatkozata szerint az ausztrál kormány komoly aggodalmakat táplál az olyan külföldi cégek bevonásával szemben, akik idegen államhatalmakhoz köthetőek. Az intézkedés kapcsán a tavaly előirányozott és 2018. szeptember 18-án hatályba is lépő Távközlési Ágazati Biztonsági Reformra (TSSR) hivatkoznak, ami jelentős szigorításokat fogalmaz meg a telekommunikációs cégek számára az ausztrál hálózatok elleni illetéktelen hozzáférések megakadályozása céljából.

(www.zdnet.com)
Kevesebb
 augusztus 17. 11:49

Az amerikai kisvállalatok hamarosan komoly segítséget kapnak a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) által kiadott kiberbiztonsági keretrendszerek és ajánlások implementálásához, miután Donald Trump amerikai elnök augusztus 15-én elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot (NIST Small Business Cybersecurity Act).

Bővebben

Az amerikai kisvállalatok hamarosan komoly segítséget kapnak a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) által kiadott kiberbiztonsági keretrendszerek és ajánlások implementálásához, miután Donald Trump amerikai elnök augusztus 15-én elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot (NIST Small Business Cybersecurity Act). Ez többek között előírja az intézet számára a KKV-k kibertérből eredő kockázatát csökkentő megoldások fejlesztését és elterjesztését, valamint, hogy a jövőbeni NIST szabványok kialakítása során figyelembe kell vennie a kisvállalkozások igényeit. A törvényjavaslat mind a kiberbiztonsági szakterület, mind a kis-és középvállalkozások (SMB) számára nagy előrelépést jelent, ugyanis a kisebb vállalatoknak a szűkösebb pénzügyi és humán erőforrások miatt komoly gondot jelent a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés.

(www.infosecurity-magazine.com)
Kevesebb
 augusztus 14. 14:26

Az ausztrál kormányzat 2017 júliusában már kinyilvánította, hogy olyan jogszabályt kíván létrehozni, amely a vállalatokat arra kényszerítené, hogy a végponti tikosítást feloldják, most pedig már a részletek is napvilágot láttak.

Bővebben

Az ausztrál kormányzat 2017 júliusában már kinyilvánította, hogy olyan jogszabályt kíván létrehozni, amely a vállalatokat arra kényszerítené, hogy a végponti tikosítást feloldják, most pedig már a részletek is napvilágot láttak. Habár az ausztrál vállalkozások ez idáig is szolgáltattak felhasználói adatokat a helyi hatóságoknak egyes, magas szinten szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások során, azonban a nagy tech cégek, mint az Apple, vagy a Google már nem voltak ilyen együttműködőek. A most tárgyalt jogszabály (Assistance and Access Bill) azonban minden olyan cég esetében előírhat bizonyos fokú együttműködési kötelezettséget, amelyik Ausztrálián belül végzi a tevékenységét, vagy szolgáltatásai elérhetőek az országban. A jelenleg még csak egy vitaanyagban elérhető információk szerint ennek részeként egyes magas rangú biztonsági tisztségviselőknek lehetőséget kell biztosítani a titkosított kommunikációhoz való hozzáféréshez is. Ugyan a törvényjavaslat szerint az érintett digitális szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy ehhez rendszerszintű sérülékenységet alkalmazzanak, jelenleg tisztázatlan, hogy a cégek milyen hátsó ajtókat (backdoors) nélkülöző megoldással felelhetnének meg a követelménynek.

(www.techradar.com)
Kevesebb
 július 24. 13:54

Már eddig is büntethetőek voltak Oroszországban azon felhasználók, akik bizonyos tiltott ─ például szélsőséges eszméket hirdető, vagy a közrendet veszélyeztető ─ tartalmakat osztanak meg a közösségi fiókjukon keresztül, azonban egy új törvény javaslat szerint magukat a platformokat is felelősségre vonnák ─ írja a The New York Times.

Bővebben

Oroszországban már egy ideje büntethetőek azok a felhasználók, akik bizonyos tiltott ─ például szélsőséges eszméket hirdető, vagy a közrendet veszélyeztető ─ tartalmakat osztanak meg a közösségi fiókjukon keresztül, azonban egy új törvényjavaslat szerint magukat a platformokat is felelősségre vonnák ─ írja a The New York Times. Eszerint a több, mint 100 000 felhasználóval rendelkező online közösségi médiaoldalak 50 millió rubel összegű pénzbírságra számíthatnak, amennyiben az észlelést követő 24 órán belül nem távolítják el platformjukról a „pontatlanságot” tartalmazó felhasználói posztokat. A jogszabálytervezet sok kritika éri, egyesek amiatt aggódnak, hogy a moderátorok az igazságtartalom megállapításakor inkább a hatóságoknak kedvezve döntenek majd, a szolgáltatók pedig attól tartanak, hogy nem lesznek képesek 24 órán belül kivizsgálni az eseteket a megjelenített tartalmak számossága miatt. Vladimir V. Zykov, egy közösségi média oldalak használóit tömörítő orosz egyesület elnöke szerint a törvény mindaddig a cenzúra eszköze marad, amíg a közösségi platformok ki nem fejlesztenek egy olyan algoritmust, ami a humán tényező mellőzésével képes lesz megkülönböztetni a valós híreket az álhírektől.

(www.nytimes.com)
Kevesebb