Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Apple Oroszország Patch Tuesday CCTI Európai Unió útmutató Dragos Foxit Reader Best Pack Exploit Kit fiókadatok DataCamp Shodan TLS FSB adathalászat kriptográfia bírság oktatás névfeloldás PIT GPS NICT Hollandia airOS cenzúra Darknet etikai normák dezinformáció APT Operation Cloud Hopper
 2018. október 18. 12:57

Az ausztrál kormány az elmúlt években számos komoly lépést tett a szerzői jogokat sértő weboldalak visszaszorítása érdekében, e tekintetben a legmarkánsabb lépés a 2015-ös szerzői jogi törvény volt, amelynek segítségével a hatóságok rávehették az internetszolgáltatókat, hogy blokkoljanak több online kalózportált. 

Bővebben

Az ausztrál kormány az elmúlt években számos komoly intézkedést hozott a szerzői jogokat sértő weboldalak visszaszorítása érdekében, e tekintetben a legmarkánsabb lépés a szerzői jog online jogsértéssel történő 2015-ös kiegészítése volt, amely alapjául szolgált több online kalózportál blokkolásának. A kormány állítása szerint a rendelkezés hatására visszaszorultak a szerzői jogsértések, azonban most újabb törvények útján még jobban kiszélesítenék a blokkolható oldalak körét, sőt azt is megtiltanák, hogy a keresőmotorok (Google, Yahoo, Bing, stb.) egyáltalán megjelenítsék a torrent site-okat a keresési eredmények között. Egyes vélemények szerint a keresőmotorok az ilyen jellegű tevékenység elérhetővé tételével maguk is hozzájárulnak a jogsértő tevékenységhez. A Google átláthatósági jelentéséből kiderül, hogy a tech óriás már közel 3,8 milliárd olyan megkeresést kapott, amelyben szerzői jogsértésre hivatkozva kérték valamely tartalom eltávolítását. A cég  ugyanakkor nem preferálja a teljes oldalak eltávolítását, ehelyett ─ idén június óta ─ inkább hátrább sorolja a kalóz oldalakat a találatok között. 

(www.techradar.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 március 08. 14:23

Az Orosz Állami Duma 327 képviselői szavazattal (40 ellenző és 1 tartózkodó szavazat mellett) elfogadta a 606596-7-es számon benyújtott új törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy büntetésben részesítsék azokat, akik sértő, tiszteletlen internetes tartalmakat tesznek közzé a kormány, illetve állami szervezetek vonatkozásában.

Bővebben

Az Orosz Állami Duma 327 képviselői szavazattal (40 ellenző és 1 tartózkodó szavazat mellett) elfogadta a 606596-7-es számon benyújtott új törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy büntetésben részesítsék azokat, akik sértő, tiszteletlen internetes tartalmakat tesznek közzé a kormány, illetve állami szervezetek vonatkozásában. Az Orosz Föderáció közigazgatási bűncselekményekről szóló törvény 20.1 cikkének módosítása szerint tiszteletlen tartalmak interneten történő közzététele az orosz társadalommal, a kormánnyal és a közhatalmat gyakorló állami szervezetekkel összefüggésben legfeljebb 15 nap elzárással és maximum 100.000 rubel (körülbelül 1.509 dollár) pénzbírsággal büntethető, amely alól kivételt képeznek a bűncselekményekkel összefüggő szabálysértések, mert azok 1000-5000 rubelig terjedő pénzbírságot, illetve börtönbüntetést vonnak maguk után. A törvényjavaslat támogatói szerint a módosítások nem minősülnek cenzúrázási eszköznek, csupán megfelelő büntetésben részesíti azokat, akik nem mutatnak elvárt tiszteletet a hatóságok és az állami szimbólumokkal kapcsolatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan a következő hetekben írja alá a javaslatot, miután a Föderációs Tanács és a Szövetségi Közgyűlési Kamara is jóváhagyta a módosításokat.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 március 06. 18:07

A szövetségi választások előtt a Google az összes politikai témájú hirdetést letiltja Kanadában.

Bővebben

A szövetségi választások előtt a Google az összes politikai témájú hirdetést letiltja Kanadában. A kanadai kormány még 2018 decemberében fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszeríti az online platformokat, hogy nyilvántartást vezessenek a választási időszakban közvetve vagy közvetlenül megjelenített politikai hirdetésekről. A törvényjavaslat elfogadását megelőzően a tech óriás módosítási javaslattal élt, arra hivatkozva, hogy a hirdetések nyomkövetése jelentős változtatásokat követelne a valós idejű Google Ads hirdetésaukciós rendszerben, ezért a megfelelés érdekében inkább tiltják az összes politikai tartalommal bíró hirdetést. A tavaly év végén elfogadott törvényjavaslat 2019. június 30-án, vagy még az előtt lép hatályba, így várhatóan a Google – amennyiben még nem tette meg – hamarosan módosításokat fog eszközölni hirdetési rendszerében.

(www.engadget.com)
Kevesebb
 február 08. 14:17

Az ausztrál kormányzat megerősítette, hogy vizsgálatok zajlanak egy nem részletezett biztonsági esemény kapcsán, ami a szövetségi parlament számítógépes hálózatát érintette ─ írja a Security Affairs.

Bővebben

Az ausztrál kormányzat megerősítette, hogy vizsgálatok zajlanak egy nem részletezett biztonsági esemény kapcsán, ami a szövetségi parlament számítógépes hálózatát érintette ─ írja a Security Affairs. A publikáció elkészültekor a hatóságok még nem közöltek technikai részleteket az esetről, azonban egyes tisztviselők szerint eddig nem találtak arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy adatok ténylegesen kompromittálódtak volna. Az üggyel kapcsolatban az Australian Cyber Security Centre (ACSC) mellett a SIGINT és ─ a kormányzati rendszerek tekintetében ─ információbiztonsági feladatkörrel rendelkező Australian Signals Directorate (ASD) is vizsgálódik, többek között idegen nemzetek esetleges érintettsége okán. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 január 22. 12:00

A ProtonMail közleményt adott ki az Európai Unió terrorista tartalmak kezelésére vonatkozó javaslata (A proposal for a Regulation on preventing the dissemination of terrorist content online) kapcsán.

Bővebben

A ProtonMail az idei Tech Against Terrorism nevű konferencián foglalt állást az Európai Unió terrorista tartalmak kezelésére vonatkozó ─ véleményük szerint több homályos megfogalmazást is tartalmazó ─ javaslatával (A proposal for a Regulation on preventing the dissemination of terrorist content online) szemben, a téma kapcsán pedig blogjukon is közzétettek egy bejegyzést. Eszerint bár szigorúan elhatárolódnak bármilyen bűnözői tevékenységtől és támogatják a bűnüldöző hatóságok munkáját, alapvetően ellenzik, hogy szegényes gyakorlatok alkalmazásával olyan törvények szülessenek, amelyek alááshatják a globális biztonságot. Rossz példaként a szóban forgó EU-s javaslat mellett említik az Egyesült Királyság Investigatory Powers Actjét, valamint az ausztrál Assistance and Access Billt, mint olyan kezdeményezéseket, amelyek a titkosítás gyengítésével komoly károkat okoznak az általános biztonságnak. A terrorizmust érintő online tartalmak eltávolítását hatványozottan érzékeny témakörnek tekintik, amely a szólásszabadságra és a magánélethez való jogra nézve komoly következményekkel jár majd, és csak a különböző szektorok összefogásával kezelhető. 

(protonmail.com)
Kevesebb
 január 03. 16:01

Mintegy 30 000 ausztrál állami dolgozó adata szivárgott ki ─ adja hírül egy helyi hírügynökség.

Bővebben

Mintegy 30 000 ausztrál állami dolgozó adata szivárgott ki ─ adja hírül egy helyi hírügynökség. Az incidens Victoria államot érintette, és a kompromittálódott adatok között elsősorban az alkalmazottak munkahelyi adatai szerepelnek, beleértve dolgozói kontakt információkat és belső levelezéseket is. A Melbourne-i Egyetem egy kutatója szerint elképzelhető, hogy az eset hátterében állami támogatású csoport áll, ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy az elkövetőket a haszonszerzés motiválta, ugyanis az eltulajdonított információk többféle visszaélésre is módot adhatnak. 

(scmagazineuk.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 16:00

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet.

Bővebben

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet. Az indoklás elsősorban a hatályos kínai politikai és jogi környezetre alapoz, miszerint a kínai vállalatoknak kötelezően együtt kell működniük az ország hírszerző szolgálataival, emellett említésre kerülnek olyan, a biztonsági közösség által az NCISA számára hozzáférhető tett ─ a nyilatkozatban azonban nem részletezett ─ információk, amelyek nemzetbiztonsági szempontból „ésszerű aggályokat” keltenek a cég termékeivel szemben. A CTK hírügynökség szerint a Huawei csehországi képviselete határozottan visszautasítja a kémkedési vádakat és felszólítja az ügynökséget, hogy szolgáltasson bizonyítékot azok alátámasztására. Ennek fontosságát nemrég a német Szövetségi Információs Biztonsági Hivatal vezetője emelte ki egy interjú során, hozzátéve, hogy a BSI által végzett vizsgálatok semmi nyomát nem találták annak, hogy a kínai cég kiberhírszerzési műveletekben venne részt. Ezzel együtt az Egyesült Államok példáját ─ valamint felhívását ─ követve már több ország kizárta a Huawei-t az 5G-s hálózatok kiépítéséből, úgy mint Ausztrália, Új-Zéland, valamint Japán. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 2018. december 10. 15:21

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hátsó ajtó (backdoor) segítségével hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációhoz.

Bővebben

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációkhoz. Azon cégek, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, bírságra számíthatnak. Az intézkedést komoly kritika éri a tech cégek részéről, mondván a hátsó ajtók a hackerek számára is lehetőséget adnak az információszerzésre, valamint maguk a kormányok is visszaélhetnek a lehetőséggel. Lizzie O’Shea, emberi jogi jogász úgy véli ez csupán az első lépés, és előbb-utóbb a többi „Öt Szem” nemzet is hasonló szabályozást fog hozni.

(cyberscoop.com)
Kevesebb
 2018. november 29. 13:40

A GCSB (Government Communications Security Bureau), Új-Zéland egyik ─ többek között hálózatbiztonsági feladatokat is ellátó ─ hírszerzési ügynöksége  bejelentette, hogy megtiltja az ország mobil telekommmunikációs cége (Spark) számára, hogy az 5G-s fejlesztések során Huawei eszközöket használjon, arra hivatkozva, hogy ez jelentős biztonsági kockázattal járna.

Bővebben

A GCSB (Government Communications Security Bureau), Új-Zéland egyik ─ többek között hálózatbiztonsági feladatokat is ellátó ─ hírszerzési ügynöksége  bejelentette, hogy megtiltja a Spark New Zealand mobil telekommmunikációs cég számára, hogy az 5G-s fejlesztések során Huawei eszközöket használjon, arra hivatkozva, hogy ez jelentős biztonsági kockázattal járna. Annak ellenére született meg a tiltás, hogy a két cég között már történt e téren együttműködés, sőt márciusban be is mutattak egy 5G-s teszthálózatot. Az eset ráadásul diplomáciai szempontból is összetett, hiszen bár Új-Zéland az „Öt Szem” szövetség tagja, legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. A Spark csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, de mint elmondták, még nem volt idejük felülvizsgálni a részletes indoklást. Szándékuk szerint a kínai cég eszközeit használták volna a rádió-hozzáférési hálózat (RAN) kiépítéséhez, ezzel együtt biztosak benne, hogy a hálózatot 2020 júliusáig képesek lesznek átadni. Ausztrália már augusztusban kitiltotta a kínai tech óriást, ugyancsak biztonsági megfontolásból.

(securityweek.com)
Kevesebb