Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
ajánlások Startpage cenzúra ZTE meghallgatás BSI felmérés EU Skype Optimization Battery titkosítás Mojeek ICDS Egyesült Államok hírszerzés NCSC kiberkémkedés GCSB Amazon GDPR Japán ZDNet SEC Consult APT28 Viber Qwant malware IoT arcfelismerés trendek
 2018. augusztus 14. 14:26

Az ausztrál kormányzat 2017 júliusában már kinyilvánította, hogy olyan jogszabályt kíván létrehozni, amely a vállalatokat arra kényszerítené, hogy a végponti tikosítást feloldják, most pedig már a részletek is napvilágot láttak.

Bővebben

Az ausztrál kormányzat 2017 júliusában már kinyilvánította, hogy olyan jogszabályt kíván létrehozni, amely a vállalatokat arra kényszerítené, hogy a végponti tikosítást feloldják, most pedig már a részletek is napvilágot láttak. Habár az ausztrál vállalkozások ez idáig is szolgáltattak felhasználói adatokat a helyi hatóságoknak egyes, magas szinten szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások során, azonban a nagy tech cégek, mint az Apple, vagy a Google már nem voltak ilyen együttműködőek. A most tárgyalt jogszabály (Assistance and Access Bill) azonban minden olyan cég esetében előírhat bizonyos fokú együttműködési kötelezettséget, amelyik Ausztrálián belül végzi a tevékenységét, vagy szolgáltatásai elérhetőek az országban. A jelenleg még csak egy vitaanyagban elérhető információk szerint ennek részeként egyes magas rangú biztonsági tisztségviselőknek lehetőséget kell biztosítani a titkosított kommunikációhoz való hozzáféréshez is. Ugyan a törvényjavaslat szerint az érintett digitális szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy ehhez rendszerszintű sérülékenységet alkalmazzanak, jelenleg tisztázatlan, hogy a cégek milyen hátsó ajtókat (backdoors) nélkülöző megoldással felelhetnének meg a követelménynek.

(www.techradar.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 január 03. 16:01

Mintegy 30 000 ausztrál állami dolgozó adata szivárgott ki ─ adja hírül egy helyi hírügynökség.

Bővebben

Mintegy 30 000 ausztrál állami dolgozó adata szivárgott ki ─ adja hírül egy helyi hírügynökség. Az incidens Victoria államot érintette, és a kompromittálódott adatok között elsősorban az alkalmazottak munkahelyi adatai szerepelnek, beleértve dolgozói kontakt információkat és belső levelezéseket is. A Melbourne-i Egyetem egy kutatója szerint elképzelhető, hogy az eset hátterében állami támogatású csoport áll, ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy az elkövetőket a haszonszerzés motiválta, ugyanis az eltulajdonított információk többféle visszaélésre is módot adhatnak. 

(scmagazineuk.com)
Kevesebb
 január 03. 12:50

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását.

Bővebben

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását, emellett mostantól az olyan tech óriásoknak, mint a Facebook és a Google kormányzati kérésre adatot kell szolgáltatniuk ügyfeleikről, valamint kötelesek kirendeltséget nyitni az országban. A kommunista állam Közbiztonsági Minisztériuma (Ministry of Public Security - MPS) szerint a törvény célja a kibertámadások elleni védekezés és az erőszakos cselekmények online szervezésének megakadályozása. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint jogvédő szervezetek ─ köztük a Human Rights Watch ─ komoly kritikával illették a jogszabályt, mondván az valójában egy Kínához hasonló internetes cenzúra kiépítését célozza. Az MSP tavaly novemberben 12 hónap türelmi időt engedélyezett az internet szolgáltatást nyújtó cégek számára. 

(securityweek.com)
Kevesebb
 január 02. 16:00

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó.

Bővebben

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó. A cég elemzése során 34-ből 23 androidos applikációról állapították meg, hogy adatokat küld a közösségi óriásnak, mint például, hogy az adott appot mikor indították el, vagy zárták be, azonban az eszközre, valamint egyes beállításokra vonatkozó információkat, és a reklámcélú profilozás egyik alapvető eszközeként szolgáló Google hirdetési azonosítót (Advertising ID) is továbbítják. Az egyik ilyen problémás alkalmazás a Kayak utazásszervező app, amely minden egyes keresésről jelent, attól függetlenül, hogy az appot használó személy bejelentkezett-e a Facebook fiókjába, sőt, hogy egyáltalán Facebook tag-e. A Facebook az esettel kapcsolatos nyilatkozata szerint a cég az iparágban széles körben elterjedt gyakorlat szerint ─ az olyan nagyobb cégeket említve példaként, mint az Amazon, a Google, a Twitter, vagy az Adobe ─ analitikai, valamint reklámcélú szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, amelynek során azok aggregált információt nyerhetnek az alkalmazásaik használatára vonatkozóan. Emellett maga is fogad ilyen információkat, azonban az ily módon kapott adatok kezeléséhez és processzálásához az alkalmazás fejlesztőknek jogi felhatalmazást kell szerezniük. A cikk hatására egyes appok ─ mint például a Skyscanner ─ megszüntették az adattovábbítást a Facebook részére. 

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 16:00

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet.

Bővebben

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet. Az indoklás elsősorban a hatályos kínai politikai és jogi környezetre alapoz, miszerint a kínai vállalatoknak kötelezően együtt kell működniük az ország hírszerző szolgálataival, emellett említésre kerülnek olyan, a biztonsági közösség által az NCISA számára hozzáférhető tett ─ a nyilatkozatban azonban nem részletezett ─ információk, amelyek nemzetbiztonsági szempontból „ésszerű aggályokat” keltenek a cég termékeivel szemben. A CTK hírügynökség szerint a Huawei csehországi képviselete határozottan visszautasítja a kémkedési vádakat és felszólítja az ügynökséget, hogy szolgáltasson bizonyítékot azok alátámasztására. Ennek fontosságát nemrég a német Szövetségi Információs Biztonsági Hivatal vezetője emelte ki egy interjú során, hozzátéve, hogy a BSI által végzett vizsgálatok semmi nyomát nem találták annak, hogy a kínai cég kiberhírszerzési műveletekben venne részt. Ezzel együtt az Egyesült Államok példáját ─ valamint felhívását ─ követve már több ország kizárta a Huawei-t az 5G-s hálózatok kiépítéséből, úgy mint Ausztrália, Új-Zéland, valamint Japán. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 2018. december 11. 14:51

A kínai kémchipekkel idén októberben hírbehozott Super Micro vállalat tájékoztatása szerint egy külső cég által végeztetett biztonsági audit nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bloomberg állításai valósak lennének.

Bővebben

A kínai kémchipekkel idén októberben hírbehozott Super Micro vállalat tájékoztatása szerint egy külső cég által végeztetett biztonsági audit nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bloomberg állításai valósak lennének. A Reuters információi szerint a vizsgálatot a Nardello & Co. végezte jelenleg gyártás alatt lévő, valamint az Apple és az Amazon részére korábban értékesített alaplap verziókon. Az ellenőrzések során sem engedély nélküli komponenst, sem adatszivárgást nem azonosítattak. 

(reuters.com)
Kevesebb
 2018. december 10. 15:21

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hátsó ajtó (backdoor) segítségével hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációhoz.

Bővebben

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációkhoz. Azon cégek, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, bírságra számíthatnak. Az intézkedést komoly kritika éri a tech cégek részéről, mondván a hátsó ajtók a hackerek számára is lehetőséget adnak az információszerzésre, valamint maguk a kormányok is visszaélhetnek a lehetőséggel. Lizzie O’Shea, emberi jogi jogász úgy véli ez csupán az első lépés, és előbb-utóbb a többi „Öt Szem” nemzet is hasonló szabályozást fog hozni.

(cyberscoop.com)
Kevesebb
 2018. december 06. 12:22

Reddit felhasználók jelentették, hogy az Apple App Store-on két olyan, magas értékelésű alkalmazás található, amelyek egy megtévesztés révén 100 dollár körüli összeget emelnek le az áldozat számlájáról; ezeket az Apple idő közben már el is távolította. 

Bővebben

Reddit felhasználók jelentették, hogy az Apple App Store-on két olyan, magas értékelésű alkalmazás található, amelyek egy megtévesztés révén 100 dollár körüli összeget emelnek le az áldozat számlájáról; ezeket az Apple idő közben már el is távolította. A szóban forgó alkalmazások (Fitness Balance, valamint a Calories Tracker) azt állították magukról, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtanak (kalóriaszámlálás, testtömegindex mérés, stb.) azonban ehelyett megterhelték azon felhasználók számláit, akik megadták bankkártyaadataikat az Apple fiókjukban. A konkrét összegek 99.99 dollár, 119 dollár, vagy 139 euró között változtak ─ országtól függően. A megtévesztés úgy működött, hogy az alkalmazások megnyitás után megjelenítettek egy üzenetet, amelyben arra kérték a felhasználót, hogy olvastassa le ujjlenyomatát egy kalória-figyelő funkció miatt. Amennyiben a felhasználó így tett, egy hirtelen felugró újabb ablak már a fentebb említett összegek valamelyikének terheléséhez kért engedélyt, az üzenet azonban olyan gyorsan jelent meg, hogy a felhasználónak ne legyen ideje levenni ujját a leolvasóról, szándékán kívül engedélyezve a fizetést. Az ESET ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy az iPhone X ─ vagy annál újabb ─ Apple készülékeknél lehetőség van az ún. „Double Click to Pay” fizetés aktiválására, amely után a mobilfizetések a készülék oldalán található gomb kétszeri megnyomásával kerülnek engedélyezésre.

(arstechnica.com)
Kevesebb
 2018. december 05. 12:23

A DuckDuckGo internetes keresője friss tanulmányában azt állítja, a böngészők privát böngészési (inkognitó) módja sem véd meg a Google profilozó tevékenységétől. 

Bővebben

A Google bevallott módon bizonyos mértékben személyre szabottan jeleníti meg a keresési találatokat, például a keresés ideje, valamint a földrajzi helyzet függvényében. Egy szakmai körökben viták kereszttüzében álló nézet szerint azonban ezen túlmenően a felhasználók profilozásával, a böngészési szokásokat ─ például további kereséseket ─ is figyelembe veszi az eredménylisták összeállításához, ez az ún. „buborék hatás” (filter bubble). A DuckDuckGo internetes kereső friss tanulmányában pedig azt állítja, a böngészők privát böngészési (inkognitó) módja sem véd meg ettől. A profilozást nyíltan elutasító DuckDuckGo 87 ember bevonásával készült vizsgálata során a szimultán indított keresések a várakozásokkal ellentétben minden egyes, a vizsgálatban részt vevő személy esetében egyedi keresési eredményeket produkáltak, amelyekre ráadásul semmilyen befolyást nem gyakorolt, hogy a kereséseket privát böngészés során végezték-e. A Google reagált a tanulmányra, amelynek következtetéseit hibásnak tartják, kezdve a feltételezéssel, hogy az eredmények demográfiai profilozáson alapulnak, amelyet határozottan visszautasítanak. Több poszton keresztül fejtik ki álláspontjukat, miszerint a keresési eredmények ─ állításuk szerint minimális ─ eltérése alapvetően a helyszín, a nyelvi beállítások, valamint a platform különbözőségéből fakadhatnak, említve még a keresési rendszer dinamikus jellegét. 

(thenextweb.com)
Kevesebb