Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Check Point névfeloldás ENISA GPS mstsc Vueling IRC személyes adatok védelme biometrikus azonosítás VFEmail Darknet NSA Vietnám Stay Safe Online CyberTrace GDPR.eu BIND GfyCat adatlopás MacBook Pro internet szolgáltatók EL AL kriptovaluta hirdetés Svájc uMatrix Dashlane Armor Games Youtube RocketChat
 2018. november 14. 12:45

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban.

Bővebben

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban; emellett az elektronikus személyi igazolványok terén sem jelentkezett áttörés. Az ezen számokat bemutató tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az amúgy is alacsony számúnak mondható felhasználói kör 58 százaléka elégedett a szóban forgó szolgáltatásokkal. A statisztika azt is kimutatta, hogy mind Ausztriában, mind pedig Svájcban – tehát a hegyvidékibb területekkel rendelkező országokban – magasabb arányú a digitális ügyintézés. A németországi internet-használók több, mint egyharmada még mindig problémásnak ítéli az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatvédelmi, információbiztonsági kérdéseket, ezért nem is használja az említett digitális ügyintézési felületeket. Szintén problémát jelent, hogy az adóbevalláson túlmenően nagyon kevés elektronikus közszolgáltatás ismert az állampolgárok körében; és az elektronikus ügyintézéssel együtt járó előnyöket sem sikerült tudatosítani az emberekben. Az elektronikus személyi igazolványok kapcsán elmondható, hogy a népesség csupán hat százaléka tudja használni az ezzel járó szolgáltatások teljes körét.

(heise.de)
Kevesebb
Hasonló hírek
 február 18. 10:07

Németország védelmi minisztere bejelentette, hogy csatlakoznak azon államok köréhez, amelyek felajánlják offenzív kiber képességeiket a NATO szövetség számára. 

Bővebben

Németország védelmi minisztere bejelentette, hogy csatlakoznak azon államok köréhez ─ mint például az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Dánia, Hollandia és Észtország ─ amelyek felajánlják offenzív kiber képességeiket a NATO szövetség számára, a hagyományos haderőnemeket kiegészítendő. A nyilvános kommunikáció nem titkolt célja az ellenséges nemzetek elrettentése, különösen annak figyelembevételével, hogy az Észak-atlanti Szövetség egyre nagyobb összegeket fordít az informatikai hadviselésre. Minderre jó példa, hogy csak az Egyesült Királyság idén 65 millió fontot szán e feladatra.

(securityweek.com)
Kevesebb
 február 14. 10:55

Karlsruheban helyi bírósági szinten elutasításra került az az indítvány, amelyet egy jogvédő szervezet (GFF) nyújtott be annak érdekében, hogy megakadályozzák a 2021-ben esedékes összeírás valós neveket felhasználó informatikai tesztüzemét.

Bővebben

Karlsruheban helyi bírósági szinten elutasításra került az az indítvány, amelyet egy jogvédő szervezet (GFF) nyújtott be annak érdekében, hogy megakadályozzák a 2021-ben esedékes összeírás valós neveket felhasználó informatikai tesztüzemét. Az ügy folytatásaként a szövetségi alkotmánybíróság is vizsgálódott, azonban nem talált kivetnivalót a szóban forgó teszt kapcsán, az indoklás szerint a népszámlálás megfelelő előkészítéséhez fűződő jogalkotói érdek erősebb, mint az esetleges kockázatokat jelentő teszteljárás elhagyása az adatvédelemre tekintettel. Figyelemmel arra, hogy Németország köteles az Európai Bizottság felé statisztikai adatokat szolgáltatni a tervezett népszámlálás kapcsán, a tesztüzem realizálása elengedhetetlen a bíróság szerint, még akkor is, ha az ennek során megvalósuló adatkezelés neveket, lakcímeket, nemi besorolást, családi állapotot, felekezeti hovatartozást is tartalmaz, valamint ehhez kapcsolódóan két éves adattárolást. A német belügyminisztérium a próbaüzemet meg is kezdte, annak ellenére, hogy az említett jogvédő szervezet alkotmányossági panaszt is be kíván nyújtani az ügyben.

(heise.de)
Kevesebb
 február 12. 11:20

A GDPR hatályba lépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ állapította meg a DLA Piper jelentése.

Bővebben

A GDPR hatálybalépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ hozza nyilvánosságra a DLA Piper jelentésében. A listavezetők Hollandia 15 400, Németország 12 600 és az Egyesült Királyság 10 600 bejelentéssel. Összesen 91-szer került sor pénzbírság meghatározására, amelyek közül a legmagasabb értékű a Google számára 2019. január 21-én kiszabott 50 millió eurós bírság volt. Több tech vállalat is vizsgálat alá került, a Youtube-ot például a GDPR 15. cikkének (Az érintett hozzáférési joga) megsértésével vádolja az adat- és fogyasztóvédelemmel foglalkozó NOYB (None of Your Business) nonprofit vállalat, amelynek következtében a Google akár 3,87 milliárd eurós büntetésre is számíthat. A hozzáférési jog megsértésének okán mindazonáltal jóval több cég ellen (például az Apple, az Amazon, a Netflix, a Spotify, a SoundCloud, a Flimmit és a DAZN) nyújtottak be panaszt. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 08. 13:20

A német internetszolgáltatók szövetsége politikai párbeszédet szeretne a digitális világ etikai normáinak fejlesztése tárgyában, mindezt azonban újabb jogszabályok megalkotása nélkül.

Bővebben

A német internetszolgáltatók szövetsége politikai párbeszédet szeretne a digitális világ etikai normáinak fejlesztése tárgyában, mindezt azonban újabb jogszabályok megalkotása nélkül. Az említett szövetség nézete szerint az internetszolgáltatók többsége már bebizonyította, hogy figyelmet fordítanak az etikai normák betartására a politikai, illetve a törvényhozói beavatkozástól függetlenül; számos eset révén kijelenthető, hogy a szolgáltatók önszabályozó mechanizmusai működnek, ahogy ez például a nem kívánt és illegális tartalmak kapcsán is elmondható. A szövetség központi elemként emeli ki, miszerint a digitális világ etikai normáinak magasabb szintre emelése az iskolai tanítás keretében történő felvilágosítás révén válhatna lehetségessé. Fontosnak tartják, hogy ne újabb és újabb normatív eszközök segítségével próbálja az állam az egyéneket szabályok betartására kötelezni ebben a tárgykörben, hanem az általános etikai és kulturális magatartást kell tudatosabbá, fejlettebbé tenni az állampolgárok körében.

(heise.de)
Kevesebb
 február 06. 15:50

Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) kiadta a számítógép-biztonsági és incidenskezelő csoportok (CSIRT) és incidens reagálási képességek (IRC) Európai viszonylatban tapasztalt fejlődéseiről szóló jelentését.

Bővebben

Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) összefoglaló jelentésében szeretne átfogó képet nyújtani az európai számítógép-biztonsági és incidenskezelő csoportok (CSIRT-ek), valamint az incidens reagálási képességek (IR) utóbbi öt év során tapasztalt fejlődéséről. Az elemzés során mintegy 81 új CSIRT-et azonosítottak, és 36 szabályozó dokumentum került átvizsgálásra. A tanulmány főbb megállapításai között szerepel, hogy a NIS irányelv implementálása pozitív hatást gyakorol az incidenskezelési képességek fejlesztésére, valamint egy uniós norma kialakítására, illetve, hogy lényeges fejlesztés tapasztalható az európai magánszektor tekintetében, ugyanakkor az EU-n kívül gyártott hardverelemek egyre nagyobb kockázati tényezőt jelentenek. Az együttműködési kezdeményezésekkel kapcsolatban az összefoglaló szerzői a köz- és a magánszektor közötti kapcsolat fontosságát emelik ki. 

(www.enisa.europa.eu)
Kevesebb
 január 31. 08:54

A német CDU és CSU pártok az állampolgárok, a vállalkozások, illetve az állam vonatkozásában egyaránt egységesebb kibervédelmi stratégiát akarnak elérni az ilyen jellegű támadások növekvő száma okán.

Bővebben

A német CDU és CSU pártok az állampolgárok, a vállalkozások, illetve az állam vonatkozásában egyaránt egységesebb kibervédelmi stratégiát akarnak elérni a kibertámadások növekvő száma okán. EU-s képviselők, a német szövetségi parlament, azaz a Bundestag, továbbá a tartományi parlamentek képviselői egységes, mihamarabbi és szigorúbb fellépést sürgetnek a szenzitív adatok védelme, a gazdasági kémkedés, valamint a kiberbűncselekmények büntetési tétele terén, alkalmazkodva ezáltal az EU egyre határozottabb elvárásaihoz is. Ezzel kapcsolatosan már el is készült az a javaslat, amely megfogalmazza az ehhez szükséges jogszabály-módosítások koncepcióját. Ennek keretében újfajta követelmények kerülnének előírásra mind az egyes készülékgyártók, mind az online szolgáltatást nyújtók vonatkozásában, például annak elérése érdekében, hogy valamilyen módon a végfelhasználók a megfelelő jelszavak megalkotására, illetve azok rendszeres megváltoztatására legyenek kényszerítve. Arra is különös hangsúlyt fektetnének a javaslat szerint, hogy szövetségi, illetve tartományi hatóságok pénzügyileg, technikailag, infrastrukturálisan, valamint humánerőforrásilag hatékonyabban tudjanak fellépni kibertámadások ellen. 

(heise.de)
Kevesebb
 január 17. 12:09

Az Europol megtette az első konkrét lépéseket, hogy az unióban működő bűnüldöző hatóságokat támogassa abban, hogy a titkosított kommunikációt használó messenger-szolgátások (mint a Whatapp, Signal, Threema), illetve a Skype révén továbbított tartalmakat megismerhessék.

Bővebben

Az Europol a vonatkozó német szabályozásnak megfelelően a messenger-szolgáltatások felügyelete érdekében felmérést folytat a szoftverpiacon. Kijelenthető ezzel párhuzamosan általános érvénnyel, hogy az Europol megtette az első konkrét lépéseket, hogy az unióban működő bűnüldöző hatóságokat támogassa abban, hogy a titkosított kommunikációt használó messenger-szolgátások (mint a Whatapp, Signal, Threema), illetve a Skype révén továbbított tartalmakat megismerhessék. Az Európai Bizottság még 2017 szeptemberében nyilvánosságra hozta, hogy az Europol keretein belül létrehoznak egy kódfejtő egységet, amely bűnüldözői célokat fog megvalósítani; a miniszterek tanácsa ezen kezdeményezést még az említett év végén jóvá is hagyta, így megalakulhatott a szóban forgó információ-biztonságtechnikai központ. Ekkortól az Europol megtette a lépéseket arra vonatkozóan, hogy biztonsági célok érdekében szakembereket toborozzon az államilag bevethető trójai vírus megkonstruálóira, amely projektre csak Németországban 5,77 millió eurót szántak. 

(heise.de)
Kevesebb
 január 08. 15:25

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül.

Bővebben

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül, önkéntes alapon, annak ellenére, hogy a hatóságilag irrelevánsnak minősülő adatokat legkésőbb hét napon belül törölniük kellene. A mobilszolgáltatók a készülék egyedi azonosítójának adatait négy hónapig, a helymeghatározási adatokat egy hétig tárolják, a hívószámokat, a dátumot, időpontot, illetve az IMSI-azonosítót pedig hat hónapig. A szolgáltatói önkéntes, de egyúttal önkényes adattárolás ezen mértéke egyértelműen jogsértő – vélik egyes szakértők, akik régóta harcot vívnak a túlzottan kontrollálatlan adattárolás visszaszorításáért. 

(heise.de)
Kevesebb