Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
ShareThis Youtube Brave Browser SMAShiNG DataCamp nyomkövetés elleni védelem Kanada backdoor Dream Market kiberkémkedés FreeRDP gyakorlat Dashlane iCloud fenyegetés felderítés bírság Portugália Europol NSDC T-Mobile Bundestag szabályozás breakout speed Chrome Spotify elemző szotver ZDNet Közel-Kelet eljárásrend GDPR
 2018. június 11. 10:18

Egy új törvényjavaslat szerint pénzbírságra számíthatnak azok az internetes keresők, akik a keresési találatok között megjelenítik a feketelistán szereplő domaineket, valamint a VPN szolgáltatásokat és egyéb olyan eszközöket, amelyekkel hozzáférhetők a tiltólistán szereplő tartalmak.

Bővebben

Egy új törvényjavaslat szerint pénzbírságra számíthatnak azok az internetes keresők, akik a keresési találatok között megjelenítik a feketelistán szereplő domaineket, valamint a VPN szolgáltatásokat és egyéb olyan eszközöket, amelyekkel hozzáférhetők a tiltólistán szereplő tartalmak. Az orosz parlament 2017-ben szavazta meg az illegálisnak minősített webhelyek elérését lehetővé tévő VPN szolgáltatások betiltását. A Duma akkor azt is elfogadta, hogy az online csevegő szolgáltatásokat csak telefonszám regisztrálásával lehessen igénybe venni, mostantól pedig a VPN és proxy szolgáltatóknak is regisztrálni kell magukat a hatóságoknál. A médiafelügyelet ezzel összefüggésben bejelentett egy központi rendszert is (Szövetségi Állami Információs Rendszer – FGIS), amely az országban betiltott weboldalak és szolgáltatások listáját tartalmazza majd, a keresőmotoroknak ehhez csatlakozniuk kell, hogy a keresési találatokat szinkronizálják. A rendszerhez való hozzáférés kialakítására a szolgáltatóknak 30 nap áll rendelkezésre.

(www.securityaffairs.co)
Kevesebb
Hasonló hírek
 március 20. 16:46

Miloš Zeman cseh elnök néhány hónappal ezelőtt éles kritikával illette az ország polgári kémelhárítását (Bezpečnostní Informační Služba – BIS), kifogásolva, hogy a szolgálat már hat éve nem volt képes felfedni egyetlen orosz vagy kínai kémet sem.

Bővebben

Miloš Zeman cseh elnök néhány hónappal ezelőtt éles kritikával illette az ország polgári kémelhárítását (Bezpečnostní Informační Služba – BIS), kifogásolva, hogy a szolgálat már hat éve nem volt képes felfedni egyetlen orosz vagy kínai kémet sem. Minderre Michal Koudelka, a BIS vezetője a szervezet weboldalán reagált, miszerint a kérdéses időszakban több orosz és kínai ügynök tevékenységét is megakadályozták, példaként említve egy Csehország területén működő orosz hírszerző hálózat felszámolását. A Respekt nevű cseh hírportál most azt állítja, hogy saját nyomozás útján sikerült bővebb információkat szereznie az esetről. A cikk szerzője, Ondřej Kundra szerint a BIS közleményben hivatkozott orosz kémcsoport egy nemzetközi hírszerző hálózat része volt, és két magán kézben lévő informatikai vállalat fedésében dolgozott, a cégek informatikai infrastruktúráját különböző kibertámadások kivitelezéséhez használva fel. A Respekt értesülései szerint a kémcsoport tagjai között olyan orosz személyek is voltak, akik cseh állampolgársággal rendelkeztek, ami a cseh hatóságok számára megnehezíti a kiutasításukat, az ugyanis csak elegendő bizonyíték esetén lehetséges. A cseh elhárítás nem kommentálta a hírt, ugyanakkor a Nemzeti Kisebbségek Kormánytanácsa következő ülésén napirendre kerül annak kérdésköre, hogy az érintett orosz személyek hogyan szerezhettek állampolgárságot Csehországban. 

(czech.cz)
Kevesebb
 március 18. 10:50

A ProtonMail blogján reagált a levelezőszervereit érintő orosz blokádra, amelyben határozott módon foglalnak állást az intézkedéssel szemben.

Bővebben

A ProtonMail blogján reagált a levelezőszervereit érintő orosz blokádra, amelyben határozott módon foglalnak állást az intézkedéssel szemben, arra hivatkozva, hogy a ProtonMail szolgáltatása nem szerepel a hivatalos orosz tiltólistán, illetve, hogy a tiltás bármiféle jogi eljárás, vagy figyelmeztetés hiányában került bevezetésre. A közleményből kiderül az is, hogy a ProtonMail technikai ellenintézkedéseket hajtott végre, amelyekkel lényegesen csökkentették a blokkolás hatásait, és ígéretet tesznek arra, hogy a későbbiekben is mindent el fognak követni a ProtonMail szolgáltatás Oroszországban történő működésének biztosításához. A nyilatkozat a felhasználóknak szánt tanácsokkal zárul, többek között felhívva a figyelmet arra, hogy a végponti titkosítást alkalmazó ProtonMail fiókok közötti levelezés zavartalanul működik.

(protonmail.com)
Kevesebb
 március 13. 07:32

Egy orosz nyelvű blog információi szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) elrendelte számos e-mail szolgáltató ─ köztük a ProtonMail ─ tiltását, arra hivatkozva, hogy a szolgáltatások megkönnyítik a robbantásos fenyegetések kivitelezését.

Bővebben

Egy orosz nyelvű blog információi szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) elrendelte számos e-mail szolgáltató ─ köztük a ProtonMail ─ tiltását, arra hivatkozva, hogy a szolgáltatások megkönnyítik a robbantásos fenyegetések kivitelezését. Az intézkedés hátterében az áll, hogy januárban jelentősen nőtt a rendőrséghez e-mailen keresztül beérkezett névtelen bombafenyegetések száma, amelyek miatt a hatóságoknak több iskolát és kormányzati építményt is evakuálniuk kellett. Az FSB rendelete szerint összesen 26 internetes cím került blokkolásra azonnali hatállyal, köztük Tor szerverek is, amelyeket a felhasználók a cenzúra megkerülésére használtak. A ProtonMail tekintetében két levelezőszerver került tiltásra, amelynek következtében az orosz mail szerverek már nem tudnak e-mailt kézbesíteni a ProtonMail-es fiókokba ─ sem onnan leveleket fogadni ─ azonban a felhasználók továbbra is képesek hozzáférni a mailbox-ukhoz, mivel a webes bejelentkezési oldalt nem érinti a tiltás. Andy Yen, a ProtonMail ügyvezető igazgatója szerint mindennek legnagyobb elszenvedői a biztonságot szem előtt tartó orosz felhasználók, hiszen orosz versenytársaikhoz képest a ProtonMail magasabb szintű biztonságot nyújt.

(techcrunch.com)
Kevesebb
 március 08. 14:23

Az Orosz Állami Duma 327 képviselői szavazattal (40 ellenző és 1 tartózkodó szavazat mellett) elfogadta a 606596-7-es számon benyújtott új törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy büntetésben részesítsék azokat, akik sértő, tiszteletlen internetes tartalmakat tesznek közzé a kormány, illetve állami szervezetek vonatkozásában.

Bővebben

Az Orosz Állami Duma 327 képviselői szavazattal (40 ellenző és 1 tartózkodó szavazat mellett) elfogadta a 606596-7-es számon benyújtott új törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy büntetésben részesítsék azokat, akik sértő, tiszteletlen internetes tartalmakat tesznek közzé a kormány, illetve állami szervezetek vonatkozásában. Az Orosz Föderáció közigazgatási bűncselekményekről szóló törvény 20.1 cikkének módosítása szerint tiszteletlen tartalmak interneten történő közzététele az orosz társadalommal, a kormánnyal és a közhatalmat gyakorló állami szervezetekkel összefüggésben legfeljebb 15 nap elzárással és maximum 100.000 rubel (körülbelül 1.509 dollár) pénzbírsággal büntethető, amely alól kivételt képeznek a bűncselekményekkel összefüggő szabálysértések, mert azok 1000-5000 rubelig terjedő pénzbírságot, illetve börtönbüntetést vonnak maguk után. A törvényjavaslat támogatói szerint a módosítások nem minősülnek cenzúrázási eszköznek, csupán megfelelő büntetésben részesíti azokat, akik nem mutatnak elvárt tiszteletet a hatóságok és az állami szimbólumokkal kapcsolatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan a következő hetekben írja alá a javaslatot, miután a Föderációs Tanács és a Szövetségi Közgyűlési Kamara is jóváhagyta a módosításokat.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 27. 15:32

Petro Poroshenko ukrán miniszterelnök közleménye szerint Oroszország DDoS (azaz a célkeresztben lévő rendszer által nyújtott hálózati szolgáltatások ellehetetlenítésére irányuló) támadást indított az ukrán választási bizottság (Central Election Commission) ellen.

Bővebben

Petro Poroshenko ukrán miniszterelnök közleménye szerint Oroszország DDoS (azaz a célkeresztben lévő rendszer által nyújtott hálózati szolgáltatások ellehetetlenítésére irányuló) támadást indított az ukrán választási bizottság (Central Election Commission) ellen. A DDoS támadás több ütemben zajlott 2019.02.24-25. között, amelyet ukrán nemzetbiztonsági és bűnüldöző hatóságok, valamint külön meg nem nevezett „amerikai partnerek” segítségével sikerült elhárítani. Oleksandr Turchynov, Ukrajna Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanácsának (RNBOU) titkára felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország minden valószínűség szerint teljes arzenálját beveti majd a március 31-én esedékes elnökválasztás befolyásolására. Turchynov ezzel kapcsolatban azt is jelezte, hogy Ukrajna az Európai Unióval olyan gyakorlatokon dolgozik, amelyek során különböző kibertámadások, valamint lehetséges válaszreakciók kerülnek majd modellezésre. A hírhez kapcsolódik, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban jelentette be, hogy megduplázza az Ukrajnának kiberbiztonsági fejlesztésekre szánt segély összegét, amely így már 10 millió dollár mértékű.

(www.cyberscoop.com)
Kevesebb
 február 21. 10:25

A közeljövőben Ukrajna több közös gyakorlatot is szervez az Európai Unióval, amelyek célja az orosz számítógépes fenyegetésekkel szembeni megfelelő reagálási modellek kialakítása. 

Bővebben

A közeljövőben Ukrajna több közös gyakorlatot is szervez az Európai Unióval, amelyek célja az orosz számítógépes fenyegetésekkel szembeni megfelelő reagálási modellek kialakítása. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) rendelkezésére álló információk szerint ugyanis Oroszország minden valószínűség szerint teljes arzenálját ─ beleértve a kibernetikus eszközöket is ─ beveti majd a március 31-én esedékes ukrán elnökválasztás befolyásolására, nyilatkozta Oleksandr Turchinov, az NSDC titkára. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 12. 11:20

A GDPR hatályba lépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ állapította meg a DLA Piper jelentése.

Bővebben

A GDPR hatálybalépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ hozza nyilvánosságra a DLA Piper jelentésében. A listavezetők Hollandia 15 400, Németország 12 600 és az Egyesült Királyság 10 600 bejelentéssel. Összesen 91-szer került sor pénzbírság meghatározására, amelyek közül a legmagasabb értékű a Google számára 2019. január 21-én kiszabott 50 millió eurós bírság volt. Több tech vállalat is vizsgálat alá került, a Youtube-ot például a GDPR 15. cikkének (Az érintett hozzáférési joga) megsértésével vádolja az adat- és fogyasztóvédelemmel foglalkozó NOYB (None of Your Business) nonprofit vállalat, amelynek következtében a Google akár 3,87 milliárd eurós büntetésre is számíthat. A hozzáférési jog megsértésének okán mindazonáltal jóval több cég ellen (például az Apple, az Amazon, a Netflix, a Spotify, a SoundCloud, a Flimmit és a DAZN) nyújtottak be panaszt. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 05. 14:50

Az Apple bejelentette, hogy összegyűjti az orosz felhasználói adatokat, annak érdekében, hogy megfeleljen egy 2015-ben hatályba lépett jogszabálynak.

Bővebben

Az Apple bejelentette, hogy összegyűjti az orosz felhasználói adatokat - név, szállítási- és e-mail cím, valamint az orosz szervereken tárolt telefonszámokat - annak érdekében, hogy megfeleljen egy 2015-ben hatályba lépett jogszabálynak, amely kimondja, hogy a szolgáltatók kizárólag az ország határain belül tárolhatják az orosz állampolgárok adatait. A bejelentés nem tesz említést az iCloud szolgáltatáson tárolt adatokra - üzenetekre, dokumentumokra, fényképekre és kapcsolati adatokra - vonatkozóan, amelyek kapcsán a tavalyi évben - a kínai jogszabályi kötelezettségek miatt - hasonlóan kellett eljárnia a vállalatnak, bár az iCloud felhasználói adatokon kívül, a fiókokhoz hozzáférést biztosító kulcsok is áthelyezésre kerültek Kínába. Tim Cook az Apple vezérigazgatójának álláspontja szerint kénytelenek megfelelni az ilyen típusú nemzeti jogszabályoknak, bár már akkor igyekezett hangsúlyozni, hogy a felhasználói adatok és kulcsok biztonsága érdekében az Apple saját titkosítási technológiát alkalmaz és kizárólag a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően szolgáltatnak adatokat. Ezzel szemben az orosz terrorizmus elleni törvények jelentősen megkönnyíthetik annak kikényszerítését, hogy az Apple visszafejtse és a hatóságok számára átadja a felhasználói adatokat - írja múlt heti cikkében a Foreign Policy magazin. Az Apple nem először enged az orosz kormány nyomásának, a tavalyi évben a Roskomnadzor az orosz médiafelügyeleti hatóság a Telegram csevegőalkalmazás tiltásában való közreműködésére szólította fel a vállalatot.

(www.bloomberg.com)
Kevesebb