Tisztelt Látogató!

Az Ön által meglátogatott weboldal hamarosan megszüntetésre kerül.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet megújult honlapját az nki.gov.hu webcímen érheti el, ahol az Intézetre vonatkozó információk mellett hasznos IT-biztonsági anyagokat talál.
Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Matrix BYOD Shodan rendőrségi eljárás Ausztria Windows biztonsági esemény SensorVault Slack DNS hijacking nyomkövető sütik sérülékenységi adatbázis unsend Momentive Oracle WebLogic helyadatok CVE CIR Trend Micro törvény ajánlások HOYA Stuxnet digitalizáció Google Play gitignore zsarolóvírus Gmail UC Browser Neptune
 2018. június 07. 10:46

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) szerdán előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely a szervezetileg alá tartozó National Cybersecurity and Communications Integration Centert (NCCIC), az ipari vezérlőrendszerek (ICS) digitális fenyegetéseinek és sebezhetőségeinek kezelésére kinevezett irányító hatóságként nevezi meg.

Bővebben

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) szerdán előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely a szervezetileg alá tartozó National Cybersecurity and Communications Integration Centert (NCCIC), az ipari vezérlőrendszerek (ICS) digitális fenyegetéseinek és sebezhetőségeinek kezelésére kinevezett irányító hatóságként nevezi meg. A törvényjavaslat előterjesztője, Don Bacon a CyberScoop-nak nyilatkozva elmondta, úgy véli a felelősségi körök tisztázása szükségszerű, mivel a kritikus infrastruktúrák informatikai védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában szintén érdekelt Energiaügyi Minisztériummal gyakorta feladatütközéseket tapasztalnak.

(www.cyberscoop.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 május 03. 12:01

Az elmúlt évek során többször szembesülhettünk azzal, hogy a hackerek kíméletlenül lecsapnak azon rendszerekre, ahol a biztonsági frissítések telepítése nem, vagy nem rendszeresen történik.

Bővebben

Az elmúlt évek során többször szembesülhettünk azzal, hogy a hackerek kíméletlenül lecsapnak azon rendszerekre, ahol a biztonsági frissítések telepítése nem, vagy nem rendszeresen történik. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (United States Department of Homeland Security - DHS) emiatt elrendelte, hogy a kormányzati ügynökségek gyakrabban telepítsék a kritikus kockázati besorolású sérülékenységeket befoltozó hibajavításokat az interneten keresztül hozzáférhető rendszerek tekintetében. Erre a korábbi 30 nap helyett ezután már csak 15 naptári nap áll rendelkezésükre (lásd: Binding Operational Directive 19-02), ami onnantól számítva értendő, hogy a CISA jelzést küldött az adott sérülékenységről. Azon szervezetek, amelyek nem tesznek eleget a frissítések időben történő telepítésének, figyelmeztetésben részesülnek és három munkanapon belül részletes tervet kell közölniük az adott hiba orvoslásáról.

(thehackernews.com)
Kevesebb
 április 15. 15:08

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan.

Bővebben

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan. Az S.1214-es számú, magánélethez való jogról szóló törvényjavaslat (Privacy Bill of Rights Act) többek között tiltaná a személyes adatok diszkriminatív módon történő felhasználását, kötelezné a vállalatokat a birtokukban lévő személyes felhasználói adatok megfelelő védelmének biztosítására, valamint kizárólag a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fogyasztói adatokra korlátozná az adatgyűjtést. A fogyasztókat egy központosított holnapon tájékoztatná jogairól, ahol megkövetelné a vállalatoktól, hogy a fogyasztókat közvetlenül érthető formában értesítsék, továbbá lehetővé tenné mind az államügyészek, mint a magánszemélyek számára, hogy keresetet nyújtsanak be az egyének magánélethez való jogait sértő vállalatok ellen. A hivatalos sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat tiltani fogja a fogyasztók személyes adatainak káros, megkülönböztető célokra történő felhasználását, ami az online és offline működő vállalatokra egyaránt vonatkozni fog. Markey szenátor márciusban még a gyermekek online adatvédelméről szóló törvény (COPPA – Children’s Online Privacy Protection Act) módosítására vonatkozóan is benyújtotta javaslatait, amellyel szigorúbb ellenőrzés alá vonta volna a kiskorúak adatainak kezelését.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 április 05. 13:49

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében.

Bővebben

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében. Az elképzelés szerint ilyenkor az eredeti információ is megmaradna, csupán társulna hozzá egy korrekció. A törvényjavaslat további lényeges eleme, hogy az álhírek (“fake news”) terjesztését bűncselekményként határozza meg, amely személyenként 50 000 dolláros pénzbírság mellett akár 5 éves szabadságvesztéssel is büntethető, amennyiben pedig a tevékenység automatizált fiókokkal (botokkal) történik, már 100 000 dollár és 10 éves börtönbüntetés is kiszabható. A MinLaw által kiadott sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat célja nem a szabad véleménynyilvánítás korlátozása,  Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai igazgató-helyettese azonban attól tart, a törvény célja inkább a rendszerkritikus vélemények elhallgattatása, amelyre már korábban is történtek kezdeményezések.

(www.techcrunch.com)
Kevesebb
 február 05. 14:50

Az Apple bejelentette, hogy összegyűjti az orosz felhasználói adatokat, annak érdekében, hogy megfeleljen egy 2015-ben hatályba lépett jogszabálynak.

Bővebben

Az Apple bejelentette, hogy összegyűjti az orosz felhasználói adatokat - név, szállítási- és e-mail cím, valamint az orosz szervereken tárolt telefonszámokat - annak érdekében, hogy megfeleljen egy 2015-ben hatályba lépett jogszabálynak, amely kimondja, hogy a szolgáltatók kizárólag az ország határain belül tárolhatják az orosz állampolgárok adatait. A bejelentés nem tesz említést az iCloud szolgáltatáson tárolt adatokra - üzenetekre, dokumentumokra, fényképekre és kapcsolati adatokra - vonatkozóan, amelyek kapcsán a tavalyi évben - a kínai jogszabályi kötelezettségek miatt - hasonlóan kellett eljárnia a vállalatnak, bár az iCloud felhasználói adatokon kívül, a fiókokhoz hozzáférést biztosító kulcsok is áthelyezésre kerültek Kínába. Tim Cook az Apple vezérigazgatójának álláspontja szerint kénytelenek megfelelni az ilyen típusú nemzeti jogszabályoknak, bár már akkor igyekezett hangsúlyozni, hogy a felhasználói adatok és kulcsok biztonsága érdekében az Apple saját titkosítási technológiát alkalmaz és kizárólag a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően szolgáltatnak adatokat. Ezzel szemben az orosz terrorizmus elleni törvények jelentősen megkönnyíthetik annak kikényszerítését, hogy az Apple visszafejtse és a hatóságok számára átadja a felhasználói adatokat - írja múlt heti cikkében a Foreign Policy magazin. Az Apple nem először enged az orosz kormány nyomásának, a tavalyi évben a Roskomnadzor az orosz médiafelügyeleti hatóság a Telegram csevegőalkalmazás tiltásában való közreműködésére szólította fel a vállalatot.

(www.bloomberg.com)
Kevesebb
 január 23. 15:05

A DHS ún. „vészhelyzeti rendeletet” adott ki a szövetségi polgári ügynökségek számára, amelyben a domain adminisztrációs fiókok megerősített védelmét írja elő.

Bővebben

Az amerikai belbiztonsági minisztérium ún. „vészhelyzeti rendeletet” adott ki a szövetségi polgári ügynökségek számára, amelyben a domain adminisztrációs fiókok megerősített védelmét írja elő, amiért azok fokozottan kitettek egy nemrég a FireEye által azonosított, DNS infrastruktúrák ellen zajló célzott kibertámadási művelettel szemben, amelynek során a támadók DNS szerverek, illetve domain regisztrátori fiókok kompromittálásával igyekeznek eltéríteni a hálózati forgalmat az irányításuk alatt álló, fertőzött szerverek felé. A vészhelyzeti rendelet a szóban forgó fiókok vonatkozásában előírja a többfaktoros azonosítás bevezetését, az aktuális jelszavak cseréjét, a DNS rekordok felülvizsgálatát, valamint a tanúsítványokkal kapcsolatos logok monitorozásának bevezetését, amelyek implementálására 10 munkanapot határozott meg. A direktíva egyértelművé teszi azt is, hogy az érintett szervezeteknek mindenképp felelősséget kell vállalniuk a domain nevek biztonsági szabályainak betartásáért ─ attól függetlenül, hogy a DNS rekordok menedzselése házon belül, vagy kiszervezetten történik. A szigorú határidő betartását veszélyezteti a hetek óta tartó részleges kormányzati leállás.

(cyberscoop.com)
Kevesebb
 január 03. 12:50

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását.

Bővebben

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását, emellett mostantól az olyan tech óriásoknak, mint a Facebook és a Google kormányzati kérésre adatot kell szolgáltatniuk ügyfeleikről, valamint kötelesek kirendeltséget nyitni az országban. A kommunista állam Közbiztonsági Minisztériuma (Ministry of Public Security - MPS) szerint a törvény célja a kibertámadások elleni védekezés és az erőszakos cselekmények online szervezésének megakadályozása. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint jogvédő szervezetek ─ köztük a Human Rights Watch ─ komoly kritikával illették a jogszabályt, mondván az valójában egy Kínához hasonló internetes cenzúra kiépítését célozza. Az MSP tavaly novemberben 12 hónap türelmi időt engedélyezett az internet szolgáltatást nyújtó cégek számára. 

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. december 12. 14:27

2018. december 10-én a döntéshozók között megállapodás született az Európai Unió kiberbiztonsági rendeletéről, amelynek értelmében a jelenlegi Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megerősítése céljából, az ügynökség új szerepkörben - EU Kiberbiztonsági Ügyökéség - válik majd ismertté.

Bővebben

2018. december 10-én megállapodás született az Európai Unió kiberbiztonsági rendeletéről (Cybersecurity Act), amelynek értelmében a jelenlegi Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) Európai Kiberbiztonsági Ügynökség (EU Agency for Cybersecurity) néven fog továbbműködni, kiterjesztett szerepkörben. A rendelet jelenleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának jóváhagyására vár. A kiberbiztonsági rendelet kulcsfontosságú pontjai között szerepel, hogy az ENISA nagyobb humán és pénzügyi erőforrást biztosító, állandó megbízást kap a jövőben, ennélfogva ─ a várakozások szerint ─ nagyobb támogatást lesz képes biztosítani az uniós tagállamoknak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel és támadásokkal szemben, valamint a tervek szerint hatékonyabb segítséget nyújt majd az intézmények számára az általános kiberbiztonsági eljárásrendek kidolgozásában, végrehajtásában és felülvizsgálatában. Mindezek mellett szerepet kell vállalnia az uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer bevezetésében is, a nemzeti tanúsítási hatóságokkal, valamint iparági szakértőkkel történő szoros együttműködésben. (Utólagos korrekció 2018.12.18.)

(www.enisa.europa.eu)
Kevesebb
 2018. december 10. 15:21

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hátsó ajtó (backdoor) segítségével hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációhoz.

Bővebben

Az ausztrál parlament elfogadta a törvényt, amely a technológiai vállalatok számára kötelezővé teszi, hogy hatósági kérelemre hozzáférést biztosítsanak a hálózatukon áthaladó titkosított kommunikációkhoz. Azon cégek, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, bírságra számíthatnak. Az intézkedést komoly kritika éri a tech cégek részéről, mondván a hátsó ajtók a hackerek számára is lehetőséget adnak az információszerzésre, valamint maguk a kormányok is visszaélhetnek a lehetőséggel. Lizzie O’Shea, emberi jogi jogász úgy véli ez csupán az első lépés, és előbb-utóbb a többi „Öt Szem” nemzet is hasonló szabályozást fog hozni.

(cyberscoop.com)
Kevesebb