Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
online propaganda Harold T. Martin III TLS SNI kibervédelem Optimization Battery titkosítás Dél-Korea GitHub NAT törvény The Shadow Brokers SOHO közlemény arcfelismerés CoAP WannaCry FSZB Zurich UPnP Five Eyes fenyegetés hírszerzés kiberbiztosítás biztonsági esemény Microsoft 5G Adobe ColdFusion Apple VPN Ausztrália
 2018. szeptember 26. 16:04

A Kaspersky az USB eszközök által okozott aktuális fenyegetéseket felmérő friss jelentése szerint a fertőzött kulcsokkal történő támadások száma bár 2014 óta folyamatosan csökken, azonban egyre lassuló ütemben.

Bővebben

Az USB eszközök közel 20 éve jelentenek egyszerű és kényelmes megoldást az adatok mozgatására olyan rendszerek között, amelyek nem rendelkeznek internet eléréssel, illetve manapság is gyakorta alkalmazzák őket otthoni környezetben, vagy például marketing célra promóciós kampányok során. Népszerűségük okán az elmúlt évtizedben a kiberbűnözők előszeretettel használták fel őket kibertámadások során (lásd Stuxnet, 2010). A Kaspersky az USB eszközök által okozott aktuális fenyegetéseket felmérő friss jelentése szerint a fertőzött kulcsokkal történő támadások száma bár 2014 óta folyamatosan csökken, azonban egyre lassuló ütemben. Jellemző, hogy növekvő arányban fertőznek kriptovaluta bányász programokkal, a legnépszerűbb kripto-miner (Trojan.Win64.Miner.all) használata például évről-évre nő. A támadók azonban leggyakrabban továbbra is Windows LNK trójai variánsokat igyekeznek célba juttatni, számszerűsítve ez 2017-ben 22,7 millió WinLNK.Agent fertőzési kísérletet jelentett, összesen közel 900 000 felhasználót érintve. A támadások földrajzi eloszlását tekintve a Kaspersky szerint ilyen módszerrel elsősorban Ázsia, Afrika és Dél-Amerika területén támadnak, Európában és Észak-Amerikában csak elszigetelt eseteket detektáltak. A biztonsági cég szerint a csökkenő tendencia ellenére javasolt figyelmet fordítani az eltávolítható adathordozók biztonságtudatos használtára. 

(securelist.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 Ma, 11:05

Széleskörű kutatást végzett a Top10VPN a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet.

Bővebben

A Top10VPN széleskörű kutatást végzett a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet, a 27 ellenőrzött alkalmazás egynegyedét pedig a felhasználói adatok bizalmasságát érintő hibák sújtják, mint például a DNS szivárgás. A kutatók szerint a tesztelt ingyenes VPN appok mintegy 85%-a tartalmaz valamilyen biztonsági kockázatot eredményező funkciót, vagy jogosultságot, ilyen például a helyadatokhoz (25%), az eszköz állapotához (38%), illetve a felhasználó utolsó ismert helyinformációihoz történő hozzáférés (57%). Bár az alkalmazások fizetős változataira nem terjedt ki a vizsgálat, Simon Migliano, a Top10VPN mögötti Metric Labs cég kutatási vezetője biztosra véli, hogy a prémium verziókban is megtalálhatók az előzőekben felsorolt adatvédelmi aggályok. A jelentés Migliano egy korábbi elemzésének kiegészítését szolgálja, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb VPN alkalmazás gyakorlatilag nem rendelkezik adatvédelemmel, és szinte egyikben sem valósul meg a felhasználói támogatás.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 január 10. 14:42

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek.

Bővebben

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek. A biztonsági cég kutatói gyanús Twitter üzenetek miatt lettek figyelmesek a „HAL999999999” nevű felhasználóra, amelyek csupán 30 perccel a „The Shadow Brokers” csoport szivárogtatása előtt érkeztek a cég egyes kutatóihoz. A Kaspersky ezt követően felvette a kapcsolatot az amerikai titkosszolgálattal, és az üzenetek mellett a profil tulajdonosának ─ feltételezett ─ valós kilétére vonatkozó információt is átadtak. Megjegyzendő, hogy az FBI-nak nincs bizonyítéka, hogy a jelenleg tárgyalásra váró Martinnak köze lenne a „The Shadow Brokers” csoporthoz, vagy, hogy szándékában állt volna az eltulajdonított bizalmas információk továbbadása. A GCHQ egy korábbi információbiztonsági szakértője, Matt Tait az eset kapcsán egy másik szempontot is felvet, miszerint miért pont a Kaspersky-vel vette fel Martin a kapcsolatot, amikor az NSA munkatársaként tisztában kellett lennie az orosz céggel szembeni bizalomvesztéssel. 

(politico.com)
Kevesebb
 január 08. 15:25

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül.

Bővebben

Egy jelentés szerint a német távközlési szolgáltatók a 2012-ben kiadott hivatalos állami ajánlásban foglaltak ellenére általánosságban nézve hat hónapos – ezen belül is például az IP-címek esetében három hónapos – adattárolást realizálnak a törvényes megőrzési kötelezettségtől függetlenül, önkéntes alapon, annak ellenére, hogy a hatóságilag irrelevánsnak minősülő adatokat legkésőbb hét napon belül törölniük kellene. A mobilszolgáltatók a készülék egyedi azonosítójának adatait négy hónapig, a helymeghatározási adatokat egy hétig tárolják, a hívószámokat, a dátumot, időpontot, illetve az IMSI-azonosítót pedig hat hónapig. A szolgáltatói önkéntes, de egyúttal önkényes adattárolás ezen mértéke egyértelműen jogsértő – vélik egyes szakértők, akik régóta harcot vívnak a túlzottan kontrollálatlan adattárolás visszaszorításáért. 

(heise.de)
Kevesebb
 2018. december 10. 11:37

Az orosz kiberbiztonsági cég szerint informatikai támadások történtek kelet-európai pénzintézetek ellen, amelyek során a támadók közvetlenül a bankok hálózatára kapcsolódó fizikai eszközöket is alkalmaztak: laptop, Raspberry Pi, illetve egy USB-szerű, támadó eszköz, a Bash Bunny is a repertoár részét képezte.

Bővebben

Az orosz kiberbiztonsági cég szerint informatikai támadások történtek kelet-európai pénzintézetek ellen, amelyek során a támadók közvetlenül a bankok hálózatára kapcsolódó fizikai eszközöket is alkalmaztak: laptop, Raspberry Pi, illetve egy USB-szerű, támadó eszköz, a Bash Bunny is a repertoár részét képezte. A jelentés szerint könnyű álcázhatóságuk miatt ezek lokalizálása annak ellenére nagy kihívást jelentett, hogy jelenlétükre egyértelműen fény derült az engedélyezett és a hálózatra valójában csatlakoztatott készülékek számának eltérése miatt. A támadást több fázisban hajtották végre, az eszközöket pedig telepítés után a beépített GPRS/3G/LTE modem segítségével távolról irányították login adatok, valamint fizetési információk után kutatva. A rejtőzködésre nagy gondot fordítottak, többek közt PowerShell szkriptekkel ─ elkerülve a védelmi szoftverek általi detektálást. A kutatók szerint, az általuk „DarkVishnya” néven azonosított kampány több tízmillió dolláros kárt okozott legalább nyolc bank számára. Az elkövetők kilétével kapcsolatban a riport nem foglal állást. 

(cyberscoop.com)
Kevesebb
 2018. december 04. 10:21

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es évet összefoglaló jelentése szerint 2016 és 2017 során két orosz hacker csoport is támadásokat hajtott végre a cseh külügyminisztérium (MFA), a védelmi minisztérium, valamint a hadsereg ellen.

Bővebben

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es évet összefoglaló jelentése szerint 2016 és 2017 során kibertámadásokat hajtottak végre a cseh külügyminisztérium (MFA), a védelmi minisztérium, valamint a hadsereg ellen. A támadásokért a Turla és az APT28/Sofacy csoportokat teszik felelőssé, amelyek hátterében a széles körben elfogadott nézet szerint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB), valamint a katonai hírszerzés (GRU) áll. Az egyik felfedezett kampány során a támadók 2016 elejétől kezdődően képesek voltak hozzáférni az MFA elektronikus levelezési rendszerén több, mint 150 e-mail fiókhoz. A jelentés kiemeli, hogy ennek során olyan információkhoz juthattak, amelyeket felhasználhatnak későbbi támadások előkészítéséhez, valamint további potenciális célpontok kiválasztásához. A külügy mellett a hadsereg is fókuszban állt: célzott adathalász támadások zajlottak katonai diplomaták ellen. A műveletek kiterjedt voltára utal, hogy hasonló támadások értek európai hadi vállalatokat, valamint egy európai ország határőrségét. A kivizsgálások eredményeivel kapcsolatban egy kártevő (X-Agent) is említésre kerül.

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. november 19. 13:39

Rendkívül szofisztikált adathalász támadási kampány indult orosz bankok ellen, amelynek hátterében a Silence névre keresztelt csoportot sejtik.

Bővebben

Rendkívül szofisztikált adathalász támadási kampány indult orosz bankok ellen, amelynek hátterében a Silence névre keresztelt csoportot sejtik, akik a feltételezések szerint legitim információbiztonsági háttérrel bírnak, valamint különböző valós pénzügyi dokumentációkhoz is hozzáférnek. Az orosz központi bankot megszemélyesítő megtévesztő e-mailek ugyanis a Group-IB információbiztonsági cég szerint szinte megkülönböztethetetlen módon hasonlítottak az eredetiekre. A kiberbiztonsági cég az eset kivizsgálásáról készített jelentése szerint a támadók célja a támadott bankok hálózatán olyan belső állomásokhoz történő hozzáférés volt, amelyek lehetővé tehetik a különböző pénzügyi tranzakciók kompromittálását. A jelentésből az is kiderül, hogy október végén a hírhedt MoneyTaker csoport is támadási kampányt indított, nagyon hasonló technikát alkalmazva. A Group-IB e két kollektívát a nemzetközi pénzügyi szervezetek számára legnagyobb veszélyt jelentő csoportok között tartja számon.

(bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 2018. november 15. 12:03

Egy, a holland hatóságok által lefolytatott vizsgálat nyolc adatvédelmi problémát tárt fel az Office 2016 és Office 365 programok telemetrikus adatgyűjtése kapcsán; az elemzők szerint a Microsoft „nagyszabású és rejtett személyes adatgyűjtést” végez.

Bővebben

Egy, a holland hatóságok által lefolytatott vizsgálat nyolc adatvédelmi problémát tárt fel az Office 2016 és Office 365 programok telemetrikus adatgyűjtése kapcsán; az elemzők szerint a Microsoft „nagyszabású és rejtett személyes adatgyűjtést” végez. Az egyik lényeges kritika azért érte a vállalatot, amiért az véleményük szerint nem tájékoztatja megfelelően ügyfeleit a tevékenységről, ugyanis hivatalos dokumentáció nem érhető el arra vonatkozóan, hogy a cég pontosan milyen adatokat gyűjt, sem arról, hogy a telemetriát hogyan lehet kikapcsolni. Az elemzés során ráadásul megállapítást nyert, hogy a szoftverfejlesztők által gyakorta gyűjtött diagnosztikai adatok mellett az Office alkalmazások konkrét felhasználói tartalmakat is rögzítettek, mint például az e-mail tárgy mezőben szereplő szövegek, és olyan dokumentumokból származó mondatok, amelyeken a cég fordító és helyesírás-ellenőrző programjait használták. A holland kormány aggodalmának oka, hogy attól tartanak, az adatgyűjtés során szenzitív kormányzati adatok kerülhettek amerikai szerverekre, mivel legalább 300 000 kormányzati gépen futtatnak Office alkalmazásokat. Minderről tájékoztatták a Microsoftot, akik a jelentés szerint már részben módosítottak is a beállításokon, lehetővé téve az adatgyűjtés teljes korlátozását, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez minden ügyfél számára elérhető-e. A tech óriás emellett ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a jövőben nagyobb átláthatóságot biztosítanak a telemetrikus adatgyűjtés kapcsán.

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. október 31. 15:53

A Trend Micro legújabb kutatása a víz- és energiaellátást biztosító rendszerek kibertámadásokkal szembeni kitettsége kapcsán jutott riasztó eredményre.

Bővebben

A Trend Micro legújabb kutatása a víz- és energiaellátást biztosító rendszerek kibertámadásokkal szembeni kitettsége kapcsán jutott riasztó eredményre. A vizsgálatokból készült jelentés ugyanis rávilágít arra, hogy a nevezett területek informatikai rendszerei mennyire könnyen deríthetők fel és használhatók ki nyíltan hozzáférhető, alapfokú eszközök és technikák segítségével. A vizsgálathoz elsősorban ─ de nem kizárólag ─ a Shodan adatbázisát használták, amelynek során jelentős mennyiségű, nem megfelelően, vagy egyáltalán nem védett ipari vezérlőrendszereket derítettek fel. Bizonyításra került az a feltevés, hogy az ún. „GeoStalking” során az IP címek alapján ezen assetek valós földrajzi elhelyezkedése is könnyen megállapítható, például a Google Maps segítségével. A jelentés legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a hálózati hozzáféréssel rendelkező felhasználói felületek (HMI) lehetővé tehetik a kritikus funkciókhoz (rendszerindítás, leállítás, stb.) történő távoli hozzáférést, amelyekkel súlyos rendszerhibák okozhatók. Az energiaellátó rendszerek terén működő sérülékeny HMI-k ráadásul szép számmal fordulnak elő a világ számtalan pontján, Európától Ázsiáig. Az összefoglaló a potenciális támadói csoportokat is számba veszi, és arra a megállapításra jut, hogy a vizsgált kritkus assetek elleni támadások elsősorban a politikai motiváltságú állami támogatású hackerek, valamint a versenytársak számára jelenthetnek vonzó célpontot, ugyanakkor a szervezett bűnözői csoportok, terrorista szervezetek, sőt az alacsony technikai felkészültséggel rendelekző, ún. „script kiddie-k” sem zárhatók ki. 

(trendmicro.com)
Kevesebb