Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Gmail Vulncode-DB gyakorlat adatbázis MalwareHunterTeam brute force unsend router Alert Logic ipari vezérlőrendszer DPA Resecurity Rodriguez dezinformáció Proto EU ELEx19 geofence autóipar európai parlamenti választások kvantumtechnológia Cisco ShadowPad biztonsági elemzés cURL biztonsági eszköz IBM LCG Kit USA DSLink Twitter
 2018. július 24. 13:54

Már eddig is büntethetőek voltak Oroszországban azon felhasználók, akik bizonyos tiltott ─ például szélsőséges eszméket hirdető, vagy a közrendet veszélyeztető ─ tartalmakat osztanak meg a közösségi fiókjukon keresztül, azonban egy új törvény javaslat szerint magukat a platformokat is felelősségre vonnák ─ írja a The New York Times.

Bővebben

Oroszországban már egy ideje büntethetőek azok a felhasználók, akik bizonyos tiltott ─ például szélsőséges eszméket hirdető, vagy a közrendet veszélyeztető ─ tartalmakat osztanak meg a közösségi fiókjukon keresztül, azonban egy új törvényjavaslat szerint magukat a platformokat is felelősségre vonnák ─ írja a The New York Times. Eszerint a több, mint 100 000 felhasználóval rendelkező online közösségi médiaoldalak 50 millió rubel összegű pénzbírságra számíthatnak, amennyiben az észlelést követő 24 órán belül nem távolítják el platformjukról a „pontatlanságot” tartalmazó felhasználói posztokat. A jogszabálytervezet sok kritika éri, egyesek amiatt aggódnak, hogy a moderátorok az igazságtartalom megállapításakor inkább a hatóságoknak kedvezve döntenek majd, a szolgáltatók pedig attól tartanak, hogy nem lesznek képesek 24 órán belül kivizsgálni az eseteket a megjelenített tartalmak számossága miatt. Vladimir V. Zykov, egy közösségi média oldalak használóit tömörítő orosz egyesület elnöke szerint a törvény mindaddig a cenzúra eszköze marad, amíg a közösségi platformok ki nem fejlesztenek egy olyan algoritmust, ami a humán tényező mellőzésével képes lesz megkülönböztetni a valós híreket az álhírektől.

(www.nytimes.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 április 18. 14:17

A német szövetségi parlament (Bundestag) elé került azon törvényjavaslat, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Térséghez tartozó személyek elektronikus személyazonosító igazolványt igényelhetnek majd a jövőben.

Bővebben

A német szövetségi parlament (Bundestag) elé került azon törvényjavaslat, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Térséghez tartozó személyek elektronikus személyazonosító igazolványt igényelhetnek majd a jövőben. Az említett döntés értelmében a német személyi igazolványok online funkciói – egy erre szolgáló chipkártya révén – a későbbiekben szélesebb személyi körhöz juthatnak majd így el, lehetővé téve az egyes szerveknél történő online személyazonosítást. Az online funkció használatának elősegítése azért is indokolt, mert a vonatkozó felmérések szerint az új típusú igazolványok tulajdonosainak csupán huszonkét százaléka veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kormány szándéka szerint ezen igazolvánnyal növekedne azok száma, akik igénybe vennék az elektronikus ügyintézés adta lehetőségeket.

(www.heise.de)
Kevesebb
 április 15. 16:00

A litván védelmi minisztérium közleménye szerint komplex információs támadás érte Raimundas Karoblis védelmi minisztert, akiről olyan álhírek kezdtek terjedni, hogy a tisztviselő ellen korrupciós vádak miatt nyomozás folyik.

Bővebben

A litván védelmi minisztérium közleménye szerint komplex információs támadás érte Raimundas Karoblis védelmi minisztert, akiről olyan álhírek kezdtek terjedni, hogy korrupciós vádak miatt nyomozás folyik ellene. A támadás első fázisában egyes kormányzati hivatalok dolgozóihoz érkeztek hamis információkat és káros hivatkozást tartalmazó e-mailek, amelyek látszólag a védelmi minisztérium egy munkatársától származtak. A támadók ezzel párhuzamosan sikeresen bejuttatták a hírt a „Kas vyksta Kaune“, valamint a „Baltic Times“ nevű litván hírportálokhoz, ami ezeken kívül megjelent még az „OpEdNews“ nevű amerikai illetőségű véleményközlő weboldalon is. Utóbbi esetben a bejegyzés szerzőjeként a litván DELFI hírportál vezérigazgatóját, Vytautas Benokraitist tüntették fel, aki valójában soha nem publikált az OpEdNews-on ilyen témában. A litván Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (National Cyber Security Centre) jelenleg is vizsgálja az esetet, illetve arra kéri a lakosságot, hogy legyenek kritikusak a hírekkel szemben, hogy ne válhassanak a manipuláció áldozatává.

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 április 15. 15:08

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan.

Bővebben

Edward J. Markey amerikai szenátor április 11-én törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai fogyasztók személyes adatainak védelmére vonatkozóan. Az S.1214-es számú, magánélethez való jogról szóló törvényjavaslat (Privacy Bill of Rights Act) többek között tiltaná a személyes adatok diszkriminatív módon történő felhasználását, kötelezné a vállalatokat a birtokukban lévő személyes felhasználói adatok megfelelő védelmének biztosítására, valamint kizárólag a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fogyasztói adatokra korlátozná az adatgyűjtést. A fogyasztókat egy központosított holnapon tájékoztatná jogairól, ahol megkövetelné a vállalatoktól, hogy a fogyasztókat közvetlenül érthető formában értesítsék, továbbá lehetővé tenné mind az államügyészek, mint a magánszemélyek számára, hogy keresetet nyújtsanak be az egyének magánélethez való jogait sértő vállalatok ellen. A hivatalos sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat tiltani fogja a fogyasztók személyes adatainak káros, megkülönböztető célokra történő felhasználását, ami az online és offline működő vállalatokra egyaránt vonatkozni fog. Markey szenátor márciusban még a gyermekek online adatvédelméről szóló törvény (COPPA – Children’s Online Privacy Protection Act) módosítására vonatkozóan is benyújtotta javaslatait, amellyel szigorúbb ellenőrzés alá vonta volna a kiskorúak adatainak kezelését.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 április 12. 07:11

Bécs elő kívánja írni, hogy csak egy mobiltelefonszám megadásával lehessen az interneten posztolni.

Bővebben

Bécs elő kívánja írni, hogy csak egy mobiltelefonszám megadásával lehessen az interneten posztolni. Az intézkedés célja, hogy az írás készítője egyértelműen beazonosítható legyen. Az osztrák kormányzat egyértelműen eltökélt, hogy a közösségi oldalakon publikáló személyek a telefonszámuk révén identifikálhatóak legyenek, visszaszorítva ezzel az álnéven posztolás egyre növekvő jelenségét. Ennek érdekében már el is készült a vonatkozó törvénytervezet, ahogyan erről már az ottani sajtóorgánumok is beszámoltak. A hírek szerint nemcsak a legnagyobb közösségi oldalak lesznek ezen intézkedéssel érintve, hanem az egyes újságok fórumai is. Becslések szerint, a szóban forgó tervezet hatálybalépése a lapok közül legélesebben a Standard újságot érintené, amelyhez naponta esetenként 40.000 internetes kommentár is beérkezik.

(www.heise.de)
Kevesebb
 április 05. 13:49

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében.

Bővebben

Hétfőn került előterjesztésre a szingapúri Igazságügyi Minisztérium (MinLaw) által benyújtott online hamis és manipulatív tartalmakra vonatkozó törvényjavaslat (Protection from Online Falsehoods and Manipulation Bill), amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy „kiigazításokat” eszközöljön a kifogásolt online tartalmak esetében. Az elképzelés szerint ilyenkor az eredeti információ is megmaradna, csupán társulna hozzá egy korrekció. A törvényjavaslat további lényeges eleme, hogy az álhírek (“fake news”) terjesztését bűncselekményként határozza meg, amely személyenként 50 000 dolláros pénzbírság mellett akár 5 éves szabadságvesztéssel is büntethető, amennyiben pedig a tevékenység automatizált fiókokkal (botokkal) történik, már 100 000 dollár és 10 éves börtönbüntetés is kiszabható. A MinLaw által kiadott sajtóközlemény szerint a törvényjavaslat célja nem a szabad véleménynyilvánítás korlátozása,  Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai igazgató-helyettese azonban attól tart, a törvény célja inkább a rendszerkritikus vélemények elhallgattatása, amelyre már korábban is történtek kezdeményezések.

(www.techcrunch.com)
Kevesebb
 március 20. 16:46

Miloš Zeman cseh elnök néhány hónappal ezelőtt éles kritikával illette az ország polgári kémelhárítását (Bezpečnostní Informační Služba – BIS), kifogásolva, hogy a szolgálat már hat éve nem volt képes felfedni egyetlen orosz vagy kínai kémet sem.

Bővebben

Miloš Zeman cseh elnök néhány hónappal ezelőtt éles kritikával illette az ország polgári kémelhárítását (Bezpečnostní Informační Služba – BIS), kifogásolva, hogy a szolgálat már hat éve nem volt képes felfedni egyetlen orosz vagy kínai kémet sem. Minderre Michal Koudelka, a BIS vezetője a szervezet weboldalán reagált, miszerint a kérdéses időszakban több orosz és kínai ügynök tevékenységét is megakadályozták, példaként említve egy Csehország területén működő orosz hírszerző hálózat felszámolását. A Respekt nevű cseh hírportál most azt állítja, hogy saját nyomozás útján sikerült bővebb információkat szereznie az esetről. A cikk szerzője, Ondřej Kundra szerint a BIS közleményben hivatkozott orosz kémcsoport egy nemzetközi hírszerző hálózat része volt, és két magán kézben lévő informatikai vállalat fedésében dolgozott, a cégek informatikai infrastruktúráját különböző kibertámadások kivitelezéséhez használva fel. A Respekt értesülései szerint a kémcsoport tagjai között olyan orosz személyek is voltak, akik cseh állampolgársággal rendelkeztek, ami a cseh hatóságok számára megnehezíti a kiutasításukat, az ugyanis csak elegendő bizonyíték esetén lehetséges. A cseh elhárítás nem kommentálta a hírt, ugyanakkor a Nemzeti Kisebbségek Kormánytanácsa következő ülésén napirendre kerül annak kérdésköre, hogy az érintett orosz személyek hogyan szerezhettek állampolgárságot Csehországban. 

(czech.cz)
Kevesebb
 március 18. 10:50

A ProtonMail blogján reagált a levelezőszervereit érintő orosz blokádra, amelyben határozott módon foglalnak állást az intézkedéssel szemben.

Bővebben

A ProtonMail blogján reagált a levelezőszervereit érintő orosz blokádra, amelyben határozott módon foglalnak állást az intézkedéssel szemben, arra hivatkozva, hogy a ProtonMail szolgáltatása nem szerepel a hivatalos orosz tiltólistán, illetve, hogy a tiltás bármiféle jogi eljárás, vagy figyelmeztetés hiányában került bevezetésre. A közleményből kiderül az is, hogy a ProtonMail technikai ellenintézkedéseket hajtott végre, amelyekkel lényegesen csökkentették a blokkolás hatásait, és ígéretet tesznek arra, hogy a későbbiekben is mindent el fognak követni a ProtonMail szolgáltatás Oroszországban történő működésének biztosításához. A nyilatkozat a felhasználóknak szánt tanácsokkal zárul, többek között felhívva a figyelmet arra, hogy a végponti titkosítást alkalmazó ProtonMail fiókok közötti levelezés zavartalanul működik.

(protonmail.com)
Kevesebb
 március 14. 09:17

A WhatsApp egy beépített képkereső bevezetésén dolgozik, amely ahhoz nyújtana segítséget, hogy a felhasználók ellenőrizhessék az alkalmazáson keresztül kapott képek eredetiségét. 

Bővebben

A WhatsApp egy beépített képkereső bevezetésén dolgozik, amely jelenleg csak a csevegő alkalmazás 2.19.73-as (béta) verziójában érhető el, és lényegében a Google képkeresőjének integrálása. Célja, hogy a felhasználók egyszerűen rákereshessenek egy üzenetben kapott képre, a találatok alapján pedig könnyebben dönthessenek annak eredetiségéről. Még nem tudni, hogy az álhírek és dezinformációk elleni küzdelemben hasznosnak ígérkező funkció mikortól válhat élessé.

(www.engadget.com)
Kevesebb