Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
IT biztonság CNIIHM tiltás hitelesítő adat VPN Cisco DDoS BSI Norsk Hydro biztonsági elemzés Szingapúr Svájc Neptune oktatás kezdeményezés NSA szabvány álhírek e-szavazás Apple LibreOffice UC Browser EU ELEx19 GitHub Supra Threat Actor Windows Defender dezinformáció Skylight Cyber zsarolóvírus Iridium
 2018. június 05. 13:13

Egy nappal a Facebook újabb adatvédelmi botrányának kirobbanását követően Richard Blumenthal és Ed Markey amerikai szenátorok hivatalos felvilágosítást kértek a Facebook vezérigazgatójától, Mark Zuckerberg-től, arra vonatkozóan, hogy a közösségi hálózat milyen adatokat oszt meg a hardvergyártó cégekkel.

Bővebben

Egy nappal a Facebook újabb adatvédelmi botrányának kirobbanását követően Richard Blumenthal és Ed Markey amerikai szenátorok hivatalos felvilágosítást kértek a Facebook vezérigazgatójától, Mark Zuckerberg-től, arra vonatkozóan, hogy a közösségi hálózat milyen adatokat oszt meg a hardvergyártó cégekkel. A közösségi vállalat ugyanis évekkel ezelőtt körülbelül 60 különböző hardvergyártónak (például Apple, Samsung, Microsoft) biztosított hozzáférést a felhasználók és kapcsolataik adataihoz – derült ki a New York Times egy publikációjából. A szenátorok a nemrég történt kongresszusi meghallgatáson elhangzottakat is megkérdőjelezték levelükben, és arra is kíváncsiak voltak, hogy a Facebook milyen más adatmegosztási módszereket alkalmaz.

(www.engadget.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 március 12. 10:27

A Facebook pert indított két ukrán férfi – Gleb Sluchevsky és Andrey Gorbachov – ellen, mivel Facebook adatokhoz felhatalmazás nélküli hozzáférés megvalósításával megsértették a számítógépes csalásról és visszaélésről szóló törvényt, valamint megszegték a Facebookkal kötött szerződést azáltal, hogy jogszerű Facebook-fejlesztőknek adták ki magukat.

Bővebben

A Facebook pert indított két ukrán férfi – Gleb Sluchevsky és Andrey Gorbachov – ellen, mivel Facebook adatokhoz felhatalmazás nélküli hozzáférés megvalósításával megsértették a számítógépes csalásról és visszaélésről szóló törvényt, valamint megszegték a Facebookkal kötött szerződést azáltal, hogy jogszerű Facebook-fejlesztőknek adták ki magukat. 2017 és 2018 között, mintegy 63 000 Facebook felhasználót vettek rá káros kódokat tartalmazó böngészőbővítmények telepítésére. A két férfi állítólag négy webalkalmazást működtetett, köztük a Supertest-et és az FQiuzt, amelyek olyan személyiségi teszteket ajánlottak főleg orosz és ukrán felhasználók számára, mint a ,,Ki vagy a modern vámpírok közül?” vagy a ,,Ki a Te múltbéli hasonmásod?”, hasonlóan a ,,Mennyi királyi vér csörgedezik az ereidben?” kvízekhez. A tesztek kitöltéséhez a felhasználóknak Facebook fiókjukkal kellett bejelentkezniük, majd ezt követően le kellett tölteniük egy böngészőbővítményt, amely lehetővé tette a hackerek számára a Facebook és más közösségi fiókokhoz való hozzáférést, valamint a Fecebook hirdetések helyett saját tartalmaikat tudták megjeleníteni a hírfolyamban. A kontextus alapján az is felmerült, hogy a két férfi lehet felelős a tavaly év végén nyilvánosságra került adatszivárgásért amely során közel 81.000 Facebook felhasználó személyes üzenetei kerültek publikálásra és hozzáférési adataikat értékesítésre kínálták.

(www.theverge.com)
Kevesebb
 február 26. 07:10

A Google Project Zero egy biztonsági kutatója talált rá egy fehérlistára a C:Windowssystem32edgehtmlpluginpolicy.bin fájlban, amely lehetővé teszi a Facebook számára a beépített click-to-play biztonsági házirend megkerülését, így felhasználói engedély nélkül automatikusan lefutnak a Flash tartalmak.

Bővebben

Ivan Fratric, a Google Project Zero biztonsági kutatója talált rá egy fehérlistára a C:Windowssystem32edgehtmlpluginpolicy.bin fájlban, amely lehetővé teszi a Facebook számára a beépített click-to-play biztonsági házirend megkerülését, így felhasználói engedély nélkül automatikusan lefutnak a Flash tartalmak. A Microsoft a februári „patch kedd” során kiadott javítócsomagja óta már csupán két domain szerepel a listában (www.facebook.com, valamint az apps.facebook.com), amelyben tavaly novemberben még 58 domain volt megtalálható enkriptált formában. Fratric értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a domainek miért szerepeltek a kivételek között, valamint, hogy azok miért voltak titkosítva, továbbá kérdéses az is, hogy a Facebook miért maradt a listán a hibajavítást követően. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 11. 11:50

Az Y Combinator Hacker News blogbejegyzésében arról ír, hogy a ─ magát a nyomkövető kódok blokkolásával reklámozó ─ Brave Browser a Facebook és Twitter kódjaival kivételt tesz. 

Bővebben

Az Y Combinator Hacker News blogbejegyzésében arról ír, hogy a ─ magát a nyomkövető kódok blokkolásával reklámozó ─ Brave Browser a Facebook és Twitter kódjaival kivételt tesz. A Brave böngésző fejlesztői egy GitHub-os bejegyzés tanúsága szerint még 2016 augusztusában döntöttek így, egy későbbi hibajegyben arra hivatkozva, hogy a kérdéses nyomkövető szkriptek blokkolása számos webhely működésére hatással lehet, például a facebookos bejelentkezési funkciók nem működnek. Az Y Combinator egyes felhasználói ugyanakkor különös megoldásnak tartják, hogy a biztonságos böngészés egyik zászlóvivője pont azt a közösségi oldalt fehérlistázza, amelyik az elmúlt években a leginkább megsértette a felhasználók magánélethez való jogait. A másik kritika pedig arra vonatkozik, hogy az állítólagosan átmeneti megoldásként alkalmazott kivételkezelés közel 3 éve tart. Minderre jó ellenpélda a Firefox Content Blocking funkciója, amely több szintű nyomkövetés elleni védelmet kínál a felhasználóknak, így maguk dönthetik el, hogy vállalják-e annak lehetőségét, hogy az adott oldal nem fog megfelelően működni. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 január 14. 12:07

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez.

Bővebben

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez. Habár a Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy a Telegram megerősített felügyelettel és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel egyre jobban képesek visszaszorítani a terrorista tartalmakat, a terrorszervezetek válaszul kevésbé ismert platformok felé fordulnak. Az ISIS eddig jellemzően a Telegramot használta a közlemények terjesztéséhez, azonban 2018 decembere óta ez kiegészült a mintegy 10 milliós ügyfélbázissal rendelkező RocketChattel, amelyet azóta több ISIS-hez köthető csoport (Khilafah News, Halummu, vagy Shumukh al-Islam) is előnyben részesít, sőt már technikai útmutató is készült a RocketChat telepítéséhez és anonim használatához. A Wired információi szerint a Yahoo Together-ön és a Viber-en is regisztráltak fiókot, ám ezek azóta eltávolításra kerültek, csakúgy mint a Riot és a TamTam esetében. Mindazonáltal egyre több dzsihádista tartalom jelenik meg olyan váratlan helyeken is, mint az online video játékos fórumok (pl.: Discord), ahol azok milliónyi gyanútlan felhasználót érhetnek el. 

(wired.com)
Kevesebb
 január 03. 12:50

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását.

Bővebben

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását, emellett mostantól az olyan tech óriásoknak, mint a Facebook és a Google kormányzati kérésre adatot kell szolgáltatniuk ügyfeleikről, valamint kötelesek kirendeltséget nyitni az országban. A kommunista állam Közbiztonsági Minisztériuma (Ministry of Public Security - MPS) szerint a törvény célja a kibertámadások elleni védekezés és az erőszakos cselekmények online szervezésének megakadályozása. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint jogvédő szervezetek ─ köztük a Human Rights Watch ─ komoly kritikával illették a jogszabályt, mondván az valójában egy Kínához hasonló internetes cenzúra kiépítését célozza. Az MSP tavaly novemberben 12 hónap türelmi időt engedélyezett az internet szolgáltatást nyújtó cégek számára. 

(securityweek.com)
Kevesebb
 január 02. 16:00

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó.

Bővebben

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó. A cég elemzése során 34-ből 23 androidos applikációról állapították meg, hogy adatokat küld a közösségi óriásnak, mint például, hogy az adott appot mikor indították el, vagy zárták be, azonban az eszközre, valamint egyes beállításokra vonatkozó információkat, és a reklámcélú profilozás egyik alapvető eszközeként szolgáló Google hirdetési azonosítót (Advertising ID) is továbbítják. Az egyik ilyen problémás alkalmazás a Kayak utazásszervező app, amely minden egyes keresésről jelent, attól függetlenül, hogy az appot használó személy bejelentkezett-e a Facebook fiókjába, sőt, hogy egyáltalán Facebook tag-e. A Facebook az esettel kapcsolatos nyilatkozata szerint a cég az iparágban széles körben elterjedt gyakorlat szerint ─ az olyan nagyobb cégeket említve példaként, mint az Amazon, a Google, a Twitter, vagy az Adobe ─ analitikai, valamint reklámcélú szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, amelynek során azok aggregált információt nyerhetnek az alkalmazásaik használatára vonatkozóan. Emellett maga is fogad ilyen információkat, azonban az ily módon kapott adatok kezeléséhez és processzálásához az alkalmazás fejlesztőknek jogi felhatalmazást kell szerezniük. A cikk hatására egyes appok ─ mint például a Skyscanner ─ megszüntették az adattovábbítást a Facebook részére. 

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. november 27. 12:01

A brit parlament Digitális, Kulturális, Média- és Sportbizottsága bizalmas Facebookos dokumentumokat szerzett meg egy már megszűnt fotó kereső alkalmazás (Pikinis) fejlesztőjétől.

Bővebben

A brit parlament Digitális, Kulturális, Média- és Sportbizottsága bizalmas Facebookos dokumentumokat szerzett meg egy már megszűnt fotó kereső alkalmazás (Pikinis) fejlesztőjétől, a bizottság elnöke szerint pedig a hatályos brit jogszabályok értelmében nyilvánosságra is hozhatják azok tartalmát. A kérdés azonban jogi szempontból összetett, ugyanis ─ amint arra Richard Allan, a héten esedékes, dezinformációs témájú nemzetközi meghallgatásra beidézett Facebook vezető felhívta a figyelmet ─ a tech óriás szándékát, miszerint a kérdéses anyagokat titokban tartaná, egy kaliforniai bíróság korábban jóváhagyta. A szóban forgó, 2013/14-ből származó dokumentumokhoz az alkalmazásfejlesztő cég ─ Six4Three ─ egy 2015-ös policy változtatás miatt indított peres eljárás során fért hozzá. A The Observer brit hetilap szerint a bizottság kétszer is felszólította a Six4Three vezetőjét, Theodore Kramert a dokumentumok átadására, valamint egy londoni üzleti útja során a parlament elé is idézték.

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. november 07. 11:37

Kártékony böngésző kiegészítők útján férhettek hozzá mintegy 81 000 Facebook fiókhoz.

Bővebben

Kártékony böngésző kiegészítők útján férhettek hozzá mintegy 81 000 Facebook fiókhoz, amelyek adatait ─ köztük privát üzenetekkel ─ nemrég a Darkneten árulták, további 176 000 profiléval egyetemben, amelyek valószínűleg nem kompromittált, csupán a nem megfelelő biztonsági beállítások miatt nyilvánosan hozzáférhető információkat tartalmaznak. A támadók a BBC Russian Service-nek ugyanakkor azt nyilatkozták, hogy ennél is több ─ 120 millió ─ fiókhoz fértek hozzá, azonban ez a Digital Shadows digitális kockázatelemző cég szerint valószínűtlen. Szakértők úgy vélik a fiókok nem a Cambridge Analytica ügy, vagy a legutóbbi, 30 millió felhasználót érintő incidens során kompromittálódtak, azonban a Facebook még nem közölte a végleges álláspontját, csupán azt tudni, hogy felvették a kapcsolatot böngésző gyártókkal egyes károsnak minősített bővítmények eltávolításához.

(www.infosecurity-magazine.com)
Kevesebb