Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
disassembler NotPetya RDP EL AL e-szavazórendszer jelszavak Darknet kiberbiztonsági stratégia 1Password IRC rendelet iCloud Kayak kibervédelem Mondelez elemzés Ukrajna AfD FDD CSIRT Kaspersky fenyegetés felderítés GPS Whatapp MyHeritage V4 Mozilla Signal mobil irányelv
 2018. október 24. 13:49

Egy, a Haaretz izraeli napilap birtokába került dokumentum szerint az Izraeli Védelmi Erők (Israel Defense Forces ─ IDF) még 2016-ban kiberbiztonsági cégeket keresett meg, azzal a felhívással, hogy nyújtsanak be javaslatokat egy olyan rendszer létrehozására, aminek segítségével monitorozhatják és nyomon követhetik a közösségi platformokon zajló nyilvános és privát felhasználói tevékenységeket.

Bővebben

Egy, a Haaretz izraeli napilap birtokába került dokumentum szerint az Izraeli Védelmi Erők (Israel Defense Forces ─ IDF) még 2016-ban kiberbiztonsági cégeket keresett meg azzal a felhívással, hogy nyújtsanak be javaslatokat egy olyan rendszer létrehozására, aminek segítségével monitorozhatják és nyomon követhetik a közösségi platformokon zajló nyilvános és privát felhasználói tevékenységeket. A pályázati kiírás szerint a szóban forgó felügyeleti rendszernek a Facebook, az Instagram, a Twitter és a Google+ oldalakon kellene figyelemmel követnie a héberül, arabul és angolul megjelenő információkat, emellett lehetővé kell tennie azon felhasználók megfigyelését, akik adott kulcsszavakra keresnek ─ mint például terror, ellenállás, állampolgárság, vallás. Az IDF állítása szerint a Haaretz egy olyan tervezethez jutott hozzá, ami végül műveleti és technológiai akadályok miatt nem valósult meg. 

(www.securityaffairs.co)
Kevesebb
Hasonló hírek
 február 12. 11:20

A GDPR hatályba lépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ állapította meg a DLA Piper jelentése.

Bővebben

A GDPR hatálybalépése óta több, mint 59 000 adatsértést jelentettek az adatvédelmi hatóságoknak (DPA) az Európai Gazdasági Térségben ─ beleértve Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is ─ hozza nyilvánosságra a DLA Piper jelentésében. A listavezetők Hollandia 15 400, Németország 12 600 és az Egyesült Királyság 10 600 bejelentéssel. Összesen 91-szer került sor pénzbírság meghatározására, amelyek közül a legmagasabb értékű a Google számára 2019. január 21-én kiszabott 50 millió eurós bírság volt. Több tech vállalat is vizsgálat alá került, a Youtube-ot például a GDPR 15. cikkének (Az érintett hozzáférési joga) megsértésével vádolja az adat- és fogyasztóvédelemmel foglalkozó NOYB (None of Your Business) nonprofit vállalat, amelynek következtében a Google akár 3,87 milliárd eurós büntetésre is számíthat. A hozzáférési jog megsértésének okán mindazonáltal jóval több cég ellen (például az Apple, az Amazon, a Netflix, a Spotify, a SoundCloud, a Flimmit és a DAZN) nyújtottak be panaszt. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 11. 11:50

Az Y Combinator Hacker News blogbejegyzésében arról ír, hogy a ─ magát a nyomkövető kódok blokkolásával reklámozó ─ Brave Browser a Facebook és Twitter kódjaival kivételt tesz. 

Bővebben

Az Y Combinator Hacker News blogbejegyzésében arról ír, hogy a ─ magát a nyomkövető kódok blokkolásával reklámozó ─ Brave Browser a Facebook és Twitter kódjaival kivételt tesz. A Brave böngésző fejlesztői egy GitHub-os bejegyzés tanúsága szerint még 2016 augusztusában döntöttek így, egy későbbi hibajegyben arra hivatkozva, hogy a kérdéses nyomkövető szkriptek blokkolása számos webhely működésére hatással lehet, például a facebookos bejelentkezési funkciók nem működnek. Az Y Combinator egyes felhasználói ugyanakkor különös megoldásnak tartják, hogy a biztonságos böngészés egyik zászlóvivője pont azt a közösségi oldalt fehérlistázza, amelyik az elmúlt években a leginkább megsértette a felhasználók magánélethez való jogait. A másik kritika pedig arra vonatkozik, hogy az állítólagosan átmeneti megoldásként alkalmazott kivételkezelés közel 3 éve tart. Minderre jó ellenpélda a Firefox Content Blocking funkciója, amely több szintű nyomkövetés elleni védelmet kínál a felhasználóknak, így maguk dönthetik el, hogy vállalják-e annak lehetőségét, hogy az adott oldal nem fog megfelelően működni. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 február 01. 11:13

A Mozilla közleménye szerint böngészőjük a márciusra tervezett 66-os verziótól kezdődően figyelmeztetni fogja a felhasználókat, amennyiben a HTTPS kapcsolat harmadik fél általi MitM (man-in-the-middle), azaz közbeékelődéses kompromittálását detektálja ─ írja a ZDNet.

Bővebben

A Mozilla közleménye szerint böngészőjük a márciusra tervezett 66-os verziótól kezdődően figyelmeztetni fogja a felhasználókat, amennyiben a HTTPS kapcsolat harmadik fél általi MitM (man-in-the-middle), azaz közbeékelődéses kompromittálását detektálja ─ írja a ZDNet. Amennyiben a program észleli, hogy egy program nem megbízható SSL/TLS tanúsítványt próbál elhelyezni ─ ezzel lehetőséget szerezni a weboldal és a böngésző közötti titkosított webes forgalom megfigyelésére ─ a „MOZILLA_PKIX_ERROR_MITM_DETECTED” hibaüzenet jelenik majd meg. A hitelesítő adatokra vadászó malware-ek mellett ugyanakkor így tesz sok antivírus szoftver is, ezért a figyelmeztető üzenet mellett a felhasználók a Mozilla support oldalán hasznos információkat és javaslatokat találhatnak majd többek közt a különböző AV szoftverek konfigurálására vonatkozóan. A Firefox ezzel a második böngésző lesz, ami MitM hibaüzenetet jelenít meg, a Google Chrome után, ami a 63-as verzió óta már rendelkezik ezzel a biztonsági funkcióval. 

(zdnet.com)
Kevesebb
 január 30. 08:00

A Netcraft hétfőn bejelentette, hogy új mobilalkalmazást (Netcraft Phishing and Malware Protection) ad ki, amelynek célja a mobil felhasználók adathalász és egyéb, káros tartalmú weboldalak elleni védelmének növelése.

Bővebben

A Netcraft bejelentette, hogy mobilalkalmazást (Netcraft Phishing and Malware Protection) ad ki, amely az adathalászat és egyéb, káros tartalmú weboldalak elleni védelem növelését célozza. A vállalat úgy véli, a népszerű mobil böngészők nem biztosítanak az asztali verziókkal azonos szintű védelmet, ezért a cég úgy döntött, hogy a már 2005 óta működő anti-phishing rendszerét ─ amely több, mint 56 millió egyedi adathalász weboldalt azonosít ─ most a mobilböngészők számára is elérhetővé teszi 28 napig ingyenes, majd havi, vagy éves díj ellenében. Az Androidos verzió már letölthető a Google Play Store-ból, és a tervek szerint a közeljövőben iOS-en is megjelenik az applikáció. (Szerk. megjegyzés: asztali platformon a cég böngésző kiegészítője ingyenesen elérhető.) 

(www.securityweek.com)
Kevesebb
 január 23. 11:05

Széleskörű kutatást végzett a Top10VPN a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet.

Bővebben

A Top10VPN széleskörű kutatást végzett a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet. A 27 ellenőrzött alkalmazás egynegyedét a felhasználói adatok bizalmasságát is érintő hibák sújtják, mint például a DNS szivárgás. A kutatók szerint a tesztelt ingyenes VPN appok mintegy 85%-a tartalmaz valamilyen biztonsági kockázatot eredményező funkciót, vagy jogosultságot, ilyen például a helyadatokhoz (25%), az eszköz állapotához (38%), illetve a felhasználó utolsó ismert helyinformációihoz történő hozzáférés (57%). Bár az alkalmazások fizetős változataira nem terjedt ki a vizsgálat, Simon Migliano, a Top10VPN mögötti Metric Labs cég kutatási vezetője biztosra véli, hogy a prémium verziókban is megtalálhatók az előzőekben felsorolt adatvédelmi aggályok. A jelentés Migliano egy korábbi elemzésének kiegészítését szolgálja, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb VPN alkalmazás gyakorlatilag nem rendelkezik adatvédelemmel, és szinte egyikben sem valósul meg a felhasználói támogatás.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 január 14. 12:07

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez.

Bővebben

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez. Habár a Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy a Telegram megerősített felügyelettel és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel egyre jobban képesek visszaszorítani a terrorista tartalmakat, a terrorszervezetek válaszul kevésbé ismert platformok felé fordulnak. Az ISIS eddig jellemzően a Telegramot használta a közlemények terjesztéséhez, azonban 2018 decembere óta ez kiegészült a mintegy 10 milliós ügyfélbázissal rendelkező RocketChattel, amelyet azóta több ISIS-hez köthető csoport (Khilafah News, Halummu, vagy Shumukh al-Islam) is előnyben részesít, sőt már technikai útmutató is készült a RocketChat telepítéséhez és anonim használatához. A Wired információi szerint a Yahoo Together-ön és a Viber-en is regisztráltak fiókot, ám ezek azóta eltávolításra kerültek, csakúgy mint a Riot és a TamTam esetében. Mindazonáltal egyre több dzsihádista tartalom jelenik meg olyan váratlan helyeken is, mint az online video játékos fórumok (pl.: Discord), ahol azok milliónyi gyanútlan felhasználót érhetnek el. 

(wired.com)
Kevesebb
 január 03. 12:50

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását.

Bővebben

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását, emellett mostantól az olyan tech óriásoknak, mint a Facebook és a Google kormányzati kérésre adatot kell szolgáltatniuk ügyfeleikről, valamint kötelesek kirendeltséget nyitni az országban. A kommunista állam Közbiztonsági Minisztériuma (Ministry of Public Security - MPS) szerint a törvény célja a kibertámadások elleni védekezés és az erőszakos cselekmények online szervezésének megakadályozása. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint jogvédő szervezetek ─ köztük a Human Rights Watch ─ komoly kritikával illették a jogszabályt, mondván az valójában egy Kínához hasonló internetes cenzúra kiépítését célozza. Az MSP tavaly novemberben 12 hónap türelmi időt engedélyezett az internet szolgáltatást nyújtó cégek számára. 

(securityweek.com)
Kevesebb
 január 02. 16:00

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó.

Bővebben

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó. A cég elemzése során 34-ből 23 androidos applikációról állapították meg, hogy adatokat küld a közösségi óriásnak, mint például, hogy az adott appot mikor indították el, vagy zárták be, azonban az eszközre, valamint egyes beállításokra vonatkozó információkat, és a reklámcélú profilozás egyik alapvető eszközeként szolgáló Google hirdetési azonosítót (Advertising ID) is továbbítják. Az egyik ilyen problémás alkalmazás a Kayak utazásszervező app, amely minden egyes keresésről jelent, attól függetlenül, hogy az appot használó személy bejelentkezett-e a Facebook fiókjába, sőt, hogy egyáltalán Facebook tag-e. A Facebook az esettel kapcsolatos nyilatkozata szerint a cég az iparágban széles körben elterjedt gyakorlat szerint ─ az olyan nagyobb cégeket említve példaként, mint az Amazon, a Google, a Twitter, vagy az Adobe ─ analitikai, valamint reklámcélú szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, amelynek során azok aggregált információt nyerhetnek az alkalmazásaik használatára vonatkozóan. Emellett maga is fogad ilyen információkat, azonban az ily módon kapott adatok kezeléséhez és processzálásához az alkalmazás fejlesztőknek jogi felhatalmazást kell szerezniük. A cikk hatására egyes appok ─ mint például a Skyscanner ─ megszüntették az adattovábbítást a Facebook részére. 

(zdnet.com)
Kevesebb