Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
fenyegetés routing hiba WhatsApp Németország Intra USB kriptovaluta SAP dezinformáció Cambridge Analytica China Telecom British Airways kiberháború választások Alipay kiberbiztonság Cyber National Mission Force e-ügyintézés együttműködés törvény automatizált szövegfeldolgozás Shodan Kína Zeus Panda Instagram Emotet CLIP OS Stuxnet adatmegosztás IDF
 2017. március 31. 00:00

Németország a növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekre tekintettel – NATO tagok között elsőként – kiber- és információvédelmi parancsnokságot hozott létre a katonaságon belül.

Bővebben

Németország a növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekre tekintettel – NATO tagok között elsőként – kiber- és információvédelmi parancsnokságot hozott létre a katonaságon belül. A 2017. április 1-jén megalakult, bonn-i székhelyû Cyber and Information Space Command (CIR) feladata a hadsereg IT rendszerének és a számítógép-vezérlésû fegyverrendszerének védelme. A parancsnokság vezetője, Ludwig Leinhos altábornagy szerint a központ célja továbbá a kibertámadási képességek fejlesztése, ám ennek esetleges felhasználása – más katonai mûveletekhez hasonlóan – kizárólag a német parlament jóváhagyásával történhet meg. A nemzeti és kormányzati rendszerek védelmét továbbra is a belügyminisztérium látja el.

www.securityweek.com
Kevesebb
Hasonló hírek
 Ma, 12:45

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban.

Bővebben

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban; emellett az elektronikus személyi igazolványok terén sem jelentkezett áttörés. Az ezen számokat bemutató tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az amúgy is alacsony számúnak mondható felhasználói kör 58 százaléka elégedett a szóban forgó szolgáltatásokkal. A statisztika azt is kimutatta, hogy mind Ausztriában, mind pedig Svájcban – tehát a hegyvidékibb területekkel rendelkező országokban – magasabb arányú a digitális ügyintézés. A németországi internet-használók több, mint egyharmada még mindig problémásnak ítéli az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatvédelmi, információbiztonsági kérdéseket, ezért nem is használja az említett digitális ügyintézési felületeket. Szintén problémát jelent, hogy az adóbevalláson túlmenően nagyon kevés elektronikus közszolgáltatás ismert az állampolgárok körében; és az elektronikus ügyintézéssel együtt járó előnyöket sem sikerült tudatosítani az emberekben. Az elektronikus személyi igazolványok kapcsán elmondható, hogy a népesség csupán hat százaléka tudja használni az ezzel járó szolgáltatások teljes körét.

(heise.de)
Kevesebb
 október 19. 13:03

A Zitis elnevezésű németországi kódfejtő hatóság költségvetési kerete 2019-ben huszonöt százalékkal nő, így már közel 37 millió euróból gazdálkodhat majd.

Bővebben

A Zitis elnevezésű németországi kódfejtő hatóság költségvetési kerete 2019-ben huszonöt százalékkal nő, így már közel 37 millió euróból gazdálkodhat majd. Ez az összeg többek között egy csúcsteljesítményű számítógép beszerzését is célozza, amelynek fő funkciója kódfejtések realizálása lesz. Ezzel összefüggésben a közelmúltban azt is nyilvánosságra hozta a német kormány, hogy egy hosszú távú projekt keretében kvantumszámítógépet kapnak az állami hackerek ─ függetlenül az említett szuperszámítógéptől. A technikai fejlesztések mellett az is kiemelt célkitűzésként fogalmazódik meg az említett hatóság vonatkozásában, hogy jelentősen növeljék az IT szakemberek számát. A szóban forgó kódfejtő hatóság egyébiránt jelentős segítséget nyújt a német alkotmányvédelmi hivatalnak, illetve a rendőrségnek is, amely szervezetek részére számos teendőt lát el telekommunikációs eszközök ellenőrzése kapcsán.

(www.heise.de)
Kevesebb
 október 17. 11:54

Az Észak-atlanti Szövetség katonai kiberparancsnokságának állománya 2023-ra teljesen feltöltésre kerülhet, készen arra, hogy saját kompetenciából indíthasson kibertámadásokat, azonban ehhez még az alapvető szabályok sem kerültek lefektetésre.

Bővebben

Az Észak-atlanti Szövetség katonai kiberparancsnokságának állománya 2023-ra teljesen feltöltésre kerülhet, készen arra, hogy saját kompetenciából indíthasson kibertámadásokat, azonban ehhez még az alapvető szabályok sem kerültek lefektetésre. A 2018. augusztus 31-én Belgiumban létrejött kiberműveleti központ (CYOC) jelenleg nem rendelkezik saját kiberháborús arzenállal, habár több tagország ─ például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észtország ─ is felajánlotta saját kiber képességét a fenyegetések kezeléséhez. Ian West, a NATO kommunikációs ügynökségének kiberbiztonsági vezetője szerint a központ fő célja a fennhatósága alá tartozó kibertér lehető legteljesebb felügyelete, a valósidejű információk begyűjtése ugyanis elengedhetetlen a parancsnoki döntések meghozásához. Amennyiben a szövetségnek sikerül megegyeznie a kiberháborús alapelvekről ─ azaz például, hogy mely kiber események léptethetik életbe az 5-ös cikkelyt ─ az egyes nemzetállamok kiberkapacitásai bevonásra kerülhetnek a szövetséges műveletekbe a CYOC, és végső soron a NATO-erők európai főparancsnokának (SACEUR) irányítása alatt.

(www.itnews.com.au)
Kevesebb
 október 15. 11:17

Hollandia védelmi minisztere, Ank Bijleveld igenlő választ adott az ország közszolgálati médiaügynökségének (NPO) azon kérdésre, hogy Hollandia és Oroszország aktuális viszonyának jellemzésére használható-e a „kiberháború” kifejezés.

Bővebben

Hollandia védelmi minisztere, Ank Bijleveld, igenlő választ adott az ország közszolgálati médiaügynökségének (NPO) azon kérdésre, hogy Hollandia és Oroszország aktuális viszonyának jellemzésére használható-e a „kiberháború” kifejezés. Mindez egy áprilisi incidens kapcsán került szóba, amelyben a vádak szerint orosz titkosszolgálati ügynökök informatikai támadást kíséreltek meg a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) hágai főhadiszállásának IT rendszere ellen. Az eset nyilvánosságra kerülése után Hollandia növelni kezdte kiberbiztonsági kiadásait, valamint a NATO is felajánlotta kiberhaderejét. Az orosz narratíva szerint mindez csupán provokáció és pusztán egyes politikai intézkedések megalapozásául szolgál.

(sputniknews.com)
Kevesebb
 október 10. 10:55

Németország adatvédelmi biztosa bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Google+ adatszivárgási incidense kapcsán.

Bővebben

Németország adatvédelmi biztosa bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Google+ adatszivárgási incidense kapcsán. Mint a napokban kitudódott, a Google közösségi szolgáltatása közel félmillió felhasználó személyes adatát tette elérhetővé, azonban a vállalat minderről hónapokon át hallgatott, arra hivatkozva, hogy nem igazolt, hogy azokkal történt is visszaélés. Most, az eset nyilvánosságra kerülését követően a cég bejelentette a Google+ megszüntetését, illetve új adatvédelmi megoldásokat vezetett be. Mivel az incidens még a GDPR hatálybalépését megelőzően történt, a tech óriás valószínűleg az adatvédelmi rendelet szigorú szankcióinál enyhébb büntetésre számíthat.

(www.engadget.com)
Kevesebb
 október 04. 14:26

A tervek szerint az USA elérhetővé teszi offenzív kiber arzenálját a NATO számára, az olyan fenyegetések elleni védelem gyanánt, mint amit Oroszország jelent.

Bővebben

A tervek szerint az USA elérhetővé teszi offenzív kiberarzenálját a NATO számára, az olyan fenyegetések elleni védelem gyanánt, mint amit Oroszország jelent, Washington ezzel olyan országok példáját követi, mint az Egyesült Királyság és Dánia. Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a tagállamok elleni kibertámadások ─ különösen a balti államok tekintetében ─ egyre gyakoribbá és szofisztikáltabbá váltak, így a szövetség minden kiberképesség-beli hozzájárulást örömmel fogad. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 október 01. 07:59

A német igazságügyi minisztérium egy, a szövetségi hadsereg egyik IT-projektje kapcsán – 900 és 1 700 eurós napidíjak révén – nyolcmillió eurót fizetett ki tanácsadás jogcímén, nem megfelelő keretszerződések alapján külső vállalkozóknak, szabálytalanul felhasználva ezzel a költségvetési forrásokat és megsértve a közbeszerzési szabályokat.

Bővebben

A német igazságügyi minisztérium egy, a szövetségi hadsereg (Bundeswehr) egyik IT-projektje kapcsán – 900 és 1 700 eurós napidíjak révén – nyolcmillió eurót fizetett ki tanácsadás jogcímén, nem megfelelő keretszerződések alapján külső vállalkozóknak, szabálytalanul felhasználva ezzel a költségvetési forrásokat és megsértve a közbeszerzési szabályokat. Az érintett projekt (CIT Quadrat) 2012-ben kezdődött és célja a katonaság IT-rendszerének modernizálása volt, és amelyre ezen időszak alatt 350 millió euró került elköltésre. Az ügyben lefolytatott számvevőszéki eljárás megállapította, hogy hadsereg kiberkommandójának (Cyber and Information Domain Service ─ CIR) információbiztonsági fejlesztése során – indokolatlanul – kizárólag külső vállalkozók lettek igénybe véve, oly módon, hogy a minisztérium nevében eljárók, illetve a vállalkozási megbízást kapók személyes ismerősei voltak egymásnak. Az eset belpolitikai vihart kavart, és vitás kérdéssé vált a kormány, illetve ellenzéki erők között.

(www.heise.de)
Kevesebb
 szeptember 24. 12:19

Németországban a rendőrségnek az úgynevezett „állami trójai” programok használatára leginkább a kábítószerügyek kapcsán van szüksége ─ állapította meg egy 2014-es szövetségi jelentés, amelyhez a Netzpolitik.org az információszabadságról szóló szövetségi törvényre (IFG) hivatkozva fért hozzá.

Bővebben

Németországban a rendőrségnek az úgynevezett „állami trójai” programok használatára leginkább a kábítószerügyek kapcsán van szüksége ─ állapította meg egy 2014-es szövetségi jelentés, amelyhez a Netzpolitik.org az információszabadságról szóló szövetségi törvényre (IFG) hivatkozva fért hozzá. Eszerint az esetek 53 százalékában a narkotikumokkal összefüggő bűncselekmények utáni nyomozások során vetették be a trójai programokat, amikor a cél az volt, hogy a kódolt telekommunikációs csatornák (Messenger, WhatsApp, Signal, stb.) már a „forrásnál” ellenőrzésre kerülhessenek. E tekintetben szintén neuralgikus pontnak számít a vagyonelleni bűncselekmények köre, ezen ügyek a kapacitások mintegy 23 százalékát kötik le. A Német Szövetségi Parlament jogi szabályozás keretében rögzítette azon – súlyosabbnak minősülő – esetköröket, amelyek kapcsán a tárgyalt módszert igénybe vehetik a hatóságok. A szóban forgó törvény ellen időközben néhány alkotmányossági panasz is benyújtásra került, mindazonáltal több tartomány szélesíteni tervezi a hatóságilag alkalmazott trójai programok felhasználását, illetőleg egyes tartományok már meg is teremtették ennek megfelelő lehetőségeit.

(www.heise.de)
Kevesebb