Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Akamai Mojeek DAFTA titkosítás Észtország helyzetkép Egyesült Államok sérülékenység arcfelismerés ENSZ terrorizmus kibervédelem Darknet FSZB NSS Svájc Saipem EternalBlue ISAC CSDE kétfaktoros autentikáció Irán Six4Three Apple Németország Google Play Zurich Mondelez PayPal Dél-Korea
 2018. szeptember 20. 16:54

Az új kiberstratégia ─ amely a 2015-öst váltja ─ elsősorban Kínát és Oroszországot tekinti az USA vetélytársának a kibertérben, azonban megemlíti Észak-Koreát és Iránt is.

Bővebben

Az amerikai Védelmi Minisztérium elsősorban Kínát és Oroszországot tekinti az USA vetélytársának a kibertérben, azonban megemlíti Észak-Koreát és Iránt is. A Department of Defense Cyber Strategy 2018 többek között hírszerzési célú kiberműveleteket irányoz elő, valamint nagy ütemű kiber képesség-fejlesztést a hagyományos haderőnemek támogatásához krízishelyzetek és katonai konfliktusok során, emellett fontos célként jelenik meg a támadások elhárítása is. A szervezet nemrég felmérte a kiberbiztonsági felkészültségi szintjét, amelynek részletes eredménye bár minősített, egy erről készült összefoglaló publikusan is elérhető. Ebből kiderül, hogy a stratégiai célok teljesítéséhez további humán alapanyagra, anyagi ráfordításokra, és több szintű fejlesztésre van szükség.

(www.securityweek.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 Ma, 11:40

Az utóbbi évek incidensei bebizonyították, hogy a politikai választások hatványozottan kitettek idegen államok érdekei mentén indított kiber műveleteknek, azonban jelen állás szerint a 2019-es európai parlamenti választás kapcsán mind a 27 tagállamnak saját magának kell megbirkóznia a választási rendszereik biztosításával.

Bővebben

Az utóbbi évek incidensei bebizonyították, hogy a politikai választások hatványozottan kitettek idegen államok érdekei mentén indított kiber műveleteknek, elég csak a legutóbbi amerikai elnökválasztás körüli eseményekre gondolni (lásd: DNC adatszivárgás, valamint orosz dezinformációs tevékenység). Habár ezen események a 2019 májusában esedékes Európai Uniós parlamenti választásokra történő felkészülésre is hatással voltak, egyes szakértők szerint mégsem kellő mértékben. Egy átfogó, központi terv helyett ugyanis jelen állás szerint mind a 27 tagállamnak saját magának kell megbirkóznia a választási rendszereik biztosításával, ráadásul a választásokat veszélyeztető számos veszély között nem feltétlenül egy direkt kibertámadás a legvalószínűbb, a dezinformációs műveletek például jóval hatékonyabbak lehetnek. A kevés nemzeteken átívelő kezdeményezés között említhető az „EU vs Disinfo”, amely az álhírek felderítésében igyekszik segítséget nyújtani. Liisa Past, az Estonian Information System Authority vezető kutatója pedig az aktuális helyzet előnyére hívja fel a figyelmet, rámutatván, hogy egyetlen választási rendszerrel szemben 27 különböző architektúra nagyban megnehezítheti a támadók dolgát, hiszen a sérülékenységek felmérése időigényes feladat.

(wired.co.uk)
Kevesebb
 Tegnap, 16:05

Annak érdekében, hogy segítsék a kiberbiztonsági stratégiák kialakítását, az ENSZ infokommunikációs technológiával foglalkozó ügynöksége, az International Telecommunication Union (ITU) egy kifejezetten szabályalkotóknak szánt ajánlásgyűjteményt ad közre. 

Bővebben

Komoly biztonsági kockázatnak teszi ki magát az az ország, amelyik nem rendelkezik kiberbiztonsági stratégiával, azonban az ENSZ infokommunikációs technológiával foglalkozó ügynöksége, az International Telecommunication Union (ITU) szerint ez a világ 195 országa közül 119-re igaz, amellett, hogy a meglévő stratégiák között is nagy a különbség a minőséget tekintve. Annak érdekében, hogy segítsék ezen alapvető fontosságú stratégia megalkotását, a szervezet egy kifejezetten szabályalkotóknak szánt ajánlásgyűjteményt ad közre „Guide to developing a national cybersecurity strategy” címmel. Az ITU legjobb gyakorlatokat és modelleket tartalmazó kiadványa végigköveti a stratégia kialakításának folyamatát, kifejtve annak lényeges mozzanatait. 

(scmagazineuk.com)
Kevesebb
 január 14. 14:04

Az amerikai Mondelez élelmiszergyártó óriás mintegy 100 millió dollárra perli a Zurich biztosító céget, amiért az elutasította a NotPetya zsarolóvírus támadás kapcsán benyújtott kárigényét.

Bővebben

Az amerikai Mondelez élelmiszergyártó óriás mintegy 100 millió dollárra perli a Zurich Insurance biztosító céget, amiért az elutasította a NotPetya zsarolóvírus támadás kapcsán benyújtott kárigényét. A vállalat szerint az ominózus támadás három százalékpontos visszaesést okozott 2017. második negyedéves bevételeiben a szállítási, valamint számlázási rendszerekben okozott károk miatt. A Zurich első körben 10 millió dollárt ajánlott fel, azonban később úgy döntöttek egyáltalán nem indítanak kifizetést egy záradékra hivatkozva, amely szerint ellenséges, vagy háborús eseményre nem vállalnak biztosítást. Habár a kiberbiztonsági közösség berkein belül általánosan elfogadott nézet szerint a NotPetya egy Oroszország által Ukrajna ellen kifejlesztett kiberfegyver volt, a kiberbiztosítás terén mérföldkőnek ígérkező per során ezt a Zurichnek bizonyítania is kell majd. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 január 11. 14:48

A FireEye egy legkésőbb 2017 januárja óta zajló kiterjedt kibertámadási kampányra hívja fel a figyelmet, amely kormányzati, telekommunikációs és egyéb internetes infrastruktúrák ellen zajlik világszerte, de legfőképp a közel-keleti, észak-afrikai, európai és észak-amerikai régiókban.

Bővebben

A FireEye egy legkésőbb 2017 januárja óta zajló kiterjedt kibertámadási kampányra hívja fel a figyelmet, amely kormányzati, telekommunikációs és egyéb internetes infrastruktúrák ellen zajlik világszerte, de legfőképp a közel-keleti, észak-afrikai, európai és észak-amerikai régiókban. Ennek során a támadók a célkeresztben lévő infrastruktúra DNS beállításait manipulálva eltérítik a szervezet internetes forgalmát. A kutatók háromféle rendkívül szofisztikált technikát azonosítottak: az első esetben a támadók valamilyen módon hozzáférést szereznek a kiszemelt szervezet DNS szolgáltatójához, amelynek birtokában megváltoztatják a DNS A rekordhoz tartozó bejegyzést, a célból, hogy eltéríthessék az e-mail forgalmat. A második típus szerint a domain regisztrátort veszik célba, ekkor az NS rekordot módosítják. Mindkét módszer alkalmazásával felhasználói nevekre, jelszavakra és egyéb domain hitelesítési adatokra tehetnek szert. A harmadik technika ─ lényegében a támadás második fázisa ─ során az imént részletezett technikák valamelyikével, illetve egy DNS redirector segítségével már a teljes hálózati forgalmat képesek eltéríteni. Az amerikai cég jelenleg nem köti a kampányt egy adott APT csoporthoz, azonban a felhasznált módszertan tekintetében azok hátterében Iránt sejtik. 

(fireeye.com)
Kevesebb
 2018. december 19. 14:33

A német Szövetségi Információs Biztonsági Hivatal ─ az Egyesült Államoktól származó információkra alapozva ─ figyelmeztetést adott ki egyes német vállalkozások számára, amelyek feltételezhetően kibertámadások célpontjaivá válhattak ─ írja a Reuters.

Bővebben

A német Szövetségi Információs Biztonsági Hivatal ─ az Egyesült Államoktól származó információkra alapozva ─ figyelmeztetést adott ki egyes német vállalkozások számára, amelyek feltételezhetően kibertámadások célpontjaivá válhattak ─ írja a Reuters. A témával kapcsolatban először a Sueddeutsche Zeitung cikkezett, eszerint német épitőipari, anyagtudományi, gépipari és nagyobb kereskedelmi cégek állhattak a támadások középpontjában. A publikációban emellett említésre kerül a kínai államhoz kötött kiberkémkedési célú Cloudhopper APT tevékenység, valamint, hogy Kína részéről megnövekedett aktivitást észlelnek német vállalkozások irányába. A kínai befektetők által történő nagy arányú felvásárlások elleni fellépés részeként a német kabinet várhatóan csökkenteni fogja a nemzetbiztonsági átvilágítás-köteles részesedési arányt a nem európai vállalatok vonatkozásában. 

(reuters.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 16:00

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet.

Bővebben

A cseh kiberbiztonsági ügynökség (NCISA) közleményt adott ki, amelyben a Huawei és ZTE technológiák biztonsági kockázatára hívja fel a figyelmet. Az indoklás elsősorban a hatályos kínai politikai és jogi környezetre alapoz, miszerint a kínai vállalatoknak kötelezően együtt kell működniük az ország hírszerző szolgálataival, emellett említésre kerülnek olyan, a biztonsági közösség által az NCISA számára hozzáférhető tett ─ a nyilatkozatban azonban nem részletezett ─ információk, amelyek nemzetbiztonsági szempontból „ésszerű aggályokat” keltenek a cég termékeivel szemben. A CTK hírügynökség szerint a Huawei csehországi képviselete határozottan visszautasítja a kémkedési vádakat és felszólítja az ügynökséget, hogy szolgáltasson bizonyítékot azok alátámasztására. Ennek fontosságát nemrég a német Szövetségi Információs Biztonsági Hivatal vezetője emelte ki egy interjú során, hozzátéve, hogy a BSI által végzett vizsgálatok semmi nyomát nem találták annak, hogy a kínai cég kiberhírszerzési műveletekben venne részt. Ezzel együtt az Egyesült Államok példáját ─ valamint felhívását ─ követve már több ország kizárta a Huawei-t az 5G-s hálózatok kiépítéséből, úgy mint Ausztrália, Új-Zéland, valamint Japán. 

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 2018. december 18. 11:34

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ján keresztül. 

Bővebben

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik online hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában, amelynek kihasználásával átmenetileg visszakereshető volt a felhasználók telefonszámának ország kódja, valamint megállapítható volt, hogy a fiók zárolt állapotban van-e. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ját érintően, ugyanis nagy mennyiségben érkeztek kérések egyes kínai és szaúdi IP címekről. Habár a jelenség céljára vonatkozóan nem ismertették az álláspontjukat, lehetségesnek tartják, hogy a kérdéses IP-k közül néhány állami támogatású hacker csoportokhoz köthető. Az állítás bővebben nem kerül kifejtésre, mindössze annyit közölnek még a posztban, hogy a felfedezésről értesítették a hatóságokat, a felhasználók részéről pedig nincs teendő, mivel a hiba már elhárításra került.

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 10:08

A kibertérben jelenleg szabályok nélkül folyik a hadviselés, és ezt a problémakört mindenképpen rendezni kellene – hangzott el egy Berlinben megrendezett konferencián.

Bővebben

A kibertérben jelenleg szabályok nélkül folyik a hadviselés, és ezt a problémakört mindenképpen rendezni kellene – hangzott el egy Berlinben megrendezett konferencián. Tisztázni kellene számos fogalmat a kiberhadviselés terén – kezdve azzal, hogy pontosan mit jelent a „megtámadás” kifejezés –, ugyanis a vonatkozó normák, így a Genfi Konvenció szabályai sem adnak választ ezen kérdésekre. Minden új kiberfegyvert jogi szempontból is elemezni kellene a bevetés előtt a lehetséges kihatásai aspektusából, hiszen a nemzetközi normáknak minden esetben meg kell felelniük. Bár a Pentagon új kiberstratégiája az előzetes védelemre, a preventív csapásokra helyi a hangsúlyt, ez nem jelenti azt, hogy az amerikai hadvezetés úgymond atombombát akarna dobni az internetre – nyilatkozta az amerikai hadsereg egyik képviselője az említett konferencián. A fizikai hadviselés kapcsán az USA demonstrálni tudja az elrettentés mértékét, azonban a kibertérben ezen képességek bemutatása ezidáig még nem realizálódott. Az illetékesek szerint a kiberfegyverek hatásait fel kellene vonultatni, hogy látszódjon, hogyan működik, és milyen hatásokkal járnak ezen technikai megoldások. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az is felmerült, hogy az amerikai kiberhaderő fölénye a fejletlenebb országok tekintetében nem használható ki feltétlenül, mivel utóbbiak informatikai hálózatai nem annyira erősek. Az Egyesült Államok ellen intézett kibertámadások kapcsán ugyancsak problémaként jelentkezik a válaszcsapás realizálása, a célpont pontos és biztos beazonosításának problémaköre okán. A szakértők szerint a kiberhadviselés a fentieken kívül számos olyan aspektussal bír, amelyeket egyértelműsíteni kell a jövőben. 

(heise.de)
Kevesebb