Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
illegális kriptovaluta bányászat Gemalto NIS alkalmazás kiberhadviselés mobilfizetés adatmegosztás adatbiztonság Cyber National Mission Force választások Szíria Franciaország Cambridge Analytica IFG SamSam DNS feloldás Australia Google ENISA Yubico ESET Sophos helymeghatározás BGP SecurityWeek atomerőmű Europol China Telecom ADAS Google Maps
 augusztus 06. 10:50

A 2017-es francia elnökválasztás során került nyilvánosságra napjaink legnyilvánvalóbb sikertelen kísérlete arra, hogy egy idegen ország egy másik nemzet belügyeibe, választásába beavatkozzon.

Bővebben

A 2017-es francia elnökválasztás során került nyilvánosságra napjaink legnyilvánvalóbb (sikertelen) kísérlete arra, hogy egy idegen ország egy másik nemzet belügyeibe, választásába beavatkozzon, ugyanis a később megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron elleni orosz fellépés sem zavarkeltésben, sem a francia nemzet megosztásában nem érte el a célját. A CSIS által a közelmúltban megjelentetett tanulmány rávilágít arra, hogy hogyan állt ellen a társadalom a befolyásolási kísérletnek, illetve, hogy milyen tanulságok vonhatóak le, amelyek a 2018 őszi amerikai időközi választások során alkalmazhatók lehetnek. A beavatkozási kísérlet sikertelenségét több tényező okozta, többek közt az eltérő választási rendszer, az eltérő kulturális háttér, de még a sajtó és a média eltérő felépítése is szerepet játszott abban, hogy a kísérletnek nem lett választásokat befolyásoló hatása. A szerzők szerint Macron stábjának ugyanakkor szerencséje is volt, egyrészt a szivárogtatás időzítésével, másrészt a szivárogtatás kommunikációjával kapcsolatban is. A publikáció 15 általános, jól használható tanácsot tartalmaz, amelyek alkalmazásával sikeresen kezelhetők a befolyásolási kísérletek, illetve felrajzolásra került a befolyásolási kampány öt, egymásra épülő szakasza is, melyeket megszakítva jó eséllyel gátat lehet szabni a véleményformáló törekvéseknek.

(www.csis.org)
Kevesebb
Hasonló hírek
 Ma, 12:45

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban.

Bővebben

Idén a németek csupán negyven százaléka használta az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ismételten egy százalékponttal kevesebben mint az előző évben, és öt százalékponttal kevesebben mint 2016-ban; emellett az elektronikus személyi igazolványok terén sem jelentkezett áttörés. Az ezen számokat bemutató tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az amúgy is alacsony számúnak mondható felhasználói kör 58 százaléka elégedett a szóban forgó szolgáltatásokkal. A statisztika azt is kimutatta, hogy mind Ausztriában, mind pedig Svájcban – tehát a hegyvidékibb területekkel rendelkező országokban – magasabb arányú a digitális ügyintézés. A németországi internet-használók több, mint egyharmada még mindig problémásnak ítéli az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatvédelmi, információbiztonsági kérdéseket, ezért nem is használja az említett digitális ügyintézési felületeket. Szintén problémát jelent, hogy az adóbevalláson túlmenően nagyon kevés elektronikus közszolgáltatás ismert az állampolgárok körében; és az elektronikus ügyintézéssel együtt járó előnyöket sem sikerült tudatosítani az emberekben. Az elektronikus személyi igazolványok kapcsán elmondható, hogy a népesség csupán hat százaléka tudja használni az ezzel járó szolgáltatások teljes körét.

(heise.de)
Kevesebb
 Tegnap, 10:15

Az „Öt Szem” országok közül egyedül Kanada írta alá Emmanuel Macron francia köztársasági elnök „Digitális Genfi Egyezményként” is hivatkozott kiber-paktumát.

Bővebben

Az „Öt Szem” országok közül egyedül Kanada írta alá Emmanuel Macron francia köztársasági elnök „Digitális Genfi Egyezményként” is hivatkozott kiber-paktumát, további 51 országgal, 224 vállalattal, valamint 92 non-profit csoporttal egyetemben. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína mellett azonban olyan jelentős kiber arzenállal rendelkező államok sem adták támogatásukat, mint Irán, Izrael és Észak-Korea. A megállapodás így ─ a ZDNet megfogalmazásában ─ hiábavalónak tekinthető, habár egyes vélemények szerint mindez eleve csupán szimbolikus jelentőséggel bírt, ugyanis nem ír elő büntetést azokkal szemben, akik megszegnék a dokumentumban vállaltakat. A „The Paris Call for Trust and Security in Cyberspace” egyezmény elsősorban olyan kötelezettségeket és célokat tartalmaz, mint például a kritikus rendszerek elleni, vagy magát az Internetet veszélyeztető támadások megelőzése, a kiberkémkedés, vagy a kiberbűnözés visszaszorítása.

(zdnet.com)
Kevesebb
 november 07. 14:18

Az Oracle internetes forgalom-elemző divíziója (Internet Intelligence) megerősítette az amerikai haditengerészeti főiskola és a Tel Aviv Egyetem kutatói által nemrég publikált tanulmány megállapításait, miszerint a China Telecom ─ Kína egyik legnagyobb, állami kézben lévő internet szolgáltatója ─ valóban térített el internetes forgalmat az utóbbi években.

Bővebben

Az Oracle internetes forgalom-elemző divíziója (Internet Intelligence) megerősítette az amerikai Haditengerészeti Főiskola és a Tel Aviv Egyetem kutatói által nemrég publikált tanulmány megállapításait, miszerint a China Telecom ─ Kína egyik legnagyobb, állami kézben lévő internet szolgáltatója ─ valóban térített el internetes adatforgalmat az utóbbi években. Doug Madory, a részleg vezetője ugyanakkor nem foglalt állást a tanulmány azon részeivel kapcsolatban, amelyek az eltérítés motivációival foglalkoznak. A felfedett részletek szerint az érintett nemzetközi forgalom nagy része az Egyesült Államok belföldi forgalma volt, ami a BGP routolási protokoll sérülékenységeinek kihasználásával  egy kitérő során előbb a kínai szolgáltató rendszerén haladt át. Madory szerint a jövőbeli hasonló esetek elkerüléséhez az internetszolgáltatóknak minél előbb el kell kezdeniük a magasabb biztonsági szintű megoldások alkalmazását, mint például az RPKI. 

(www.zdnet.com)
Kevesebb
 november 06. 10:57

Habár nincs közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Oroszország az Egyesült Államok félidős választásának befolyásolására törne, a Védelmi Minisztérium és a hírszerző ügynökségek megállapodtak egy esetleges megtorló támadás alapvető szabályairól ─ adja hírül az Engadget.

Bővebben

Habár nincs közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Oroszország az Egyesült Államok félidős választásának befolyásolására törne, a Védelmi Minisztérium és a hírszerző ügynökségek megállapodtak egy esetleges megtorló támadás alapvető szabályairól ─ adja hírül az Engadget. A válaszcsapás pontos jellegét nem hozták nyilvánosságra, ahogy jelenleg az sem tisztázott, hogy mekkora horderejű incidens váltaná azt ki, azonban a témával kapcsolatban a Fehér Ház korábban jelezte, ehhez a véleményformáló tevékenységnél komolyabb szintű beavatkozásra volna szükség. Az Engadget szerint ilyen lehet például a szavazatok manipulálására, a szavazás vagy a regisztráció megakadályozására tett kísérlet. Mindezek mellett az aktuális jogszabályi környezet alapján az amerikai hadsereg akár megelőző támadásokat is kezdeményezhet, a Pentagon, a Belbiztonsági Minisztérium, valamint az Office of the Director of National Intelligence engedélyével, bizonyos esetekben akár az elnöki hivatal bevonása nélkül is. Az Obama-éra többlépcsős engedélyezési rendszerével szemben ez kétségkívül gyorsabb reagálást tesz lehetővé, ugyanakkor egyes vélemények szerint az alternatív megoldások háttérbeszorulását is eredményezheti.

(engadget.com)
Kevesebb
 november 05. 15:27

Német és francia hírforrások szerint több, mint 65 GB-nyi dokumentumot tulajdonítottak el egy számítógépes támadás során, amelyek között atomerőművekre és börtönökre vonatkozó érzékeny információk is megtalálhatóak.

Bővebben

Német és francia hírforrások szerint több, mint 65 GB-nyi dokumentumot tulajdonítottak el egy számítógépes támadás során, amelyek többek között atomerőművekre és börtönökre vonatkozó érzékeny információkat is tartalmaztak. A támadás valamikor 2018 júniusában történt és az Ingerop vállalatot érte. Az eltulajdonított dokumentumok egy része Franciaország legrégebbi ─ azonban a tervek szerint még 2022-ig üzemelő ─ atomerőművéről tartalmaz részletes adatokat, emellett börtön alaprajzok és kamera pozíciók, valamint egy nukleáris szemétlerakó tervezete is megtalálható közöttük, mindezek pedig számtalanféle visszaélésre adhatnak módot.

(securityaffairs.co)
Kevesebb
 október 30. 11:13

Spanyolországban bevezettek egy, a Cardiff Egyetem és a Madridi III. Károly Egyetem kutatói által fejlesztett, VeriPol nevű mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszert, amely a bűnüldöző hatóságok számára segítséget nyújthat a hamis bejelentések kiszűréséhez.

Bővebben

Spanyolországban bevezettek egy, a Cardiff Egyetem és a Madridi III. Károly Egyetem kutatói által fejlesztett, VeriPol nevű mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszert, amely a bűnüldöző hatóságok számára segítséget nyújthat a hamis bejelentések kiszűréséhez. A hatóságok mind anyagi, mind humán erőforrásokat tekintve komoly hiánnyal küzdenek, így az összes bejelentés valódiságának kivizsgálása hatalmas terhet jelent számukra. A VeriPol a próbaidőszak eredményei alapján hatékonyan ─ körülbelül „80%-os pontossággal” ─ képes azonosítani a félrevezető szándékú írásos bejelentéseket a természetes nyelvi feldolgozás, valamint a gépi tanulás felhasználásával. Az eljárásról tanulmány is készült, amelynek társszerzője, Dr Camacho-Collados szerint már önmagában az is elrettentő erővel bírhat, hogy bebizonyították, automatikusan felismerhető, ha valaki hazudik a hatóságoknak.

(www.zdnet.com)
Kevesebb
 október 26. 11:19

Az Egyesült Királyság digitális ügyekért felelős minisztere, Margot James elismerte, hogy a Brexit miatti, adatmegosztással kapcsolatos tárgyalások meg sem kezdődtek a szigetország és az Európai Unió között, amiért elsősorban az Uniót hibáztatja.

Bővebben

Az Egyesült Királyság digitális ügyekért felelős minisztere Margot James elismerte, hogy a Brexit miatti, adatmegosztással kapcsolatos tárgyalások meg sem kezdődtek a szigetország és az Európai Unió között, amiért elsősorban az Uniót hibáztatja. Theresa May brit miniszterelnök idén még arról beszélt, hogy kormánya komoly gondot fordít az adatvédelem kérdéskörére, és egy olyan megállapodásra, ami stabilitást biztosít a poszt-Brexit időszakban is. Mindez egy olyan egyezséget feltételez, ami Nagy-Britanniának továbbra is lehetőséget adna arra, hogy hatást gyakoroljon az európai adatvédelmi törvényekre, és szerepet biztosítana számára az Európai Adatvédelmi Testületben, szakértők szerint azonban a hátralévő néhány hónapban kevés esély mutatkozik a megegyezésre. Az Egyesült Királyság ugyan implementálta a GDPR-t nemzeti jogszabályként, azonban ez önmagában nem garantálja az adatok szabad áramlását, márpedig ez alapvető fontosságú mind a termékek, mind a szolgáltatások szempontjából. A Progressive Policy Institute által készített tanulmány szerint a Brexit következtében létrejövő „adatfal” negatív hatással lehet a digitális fejlődésre, ami azt eredményezheti, hogy az EU részéről az új technológiák adaptálása egy évvel is kitolódhat. 

(www.euractiv.com)
Kevesebb
 október 16. 14:18

Egy friss német fogyasztóvédelmi tanulmány megállapításai alapján a vonatkozó adatvédelmi szabályok ellenére a közösségi hálók felhasználói kevés kontrollt gyakorolhatnak saját adataik kezelése kapcsán.

Bővebben

Egy friss német fogyasztóvédelmi tanulmány megállapításai alapján a vonatkozó adatvédelmi szabályok ellenére a közösségi hálók felhasználói kevés kontrollt gyakorolhatnak saját adataik kezelése kapcsán. A Facebook, Instagram, WhatsApp, Twitter, Snapchat és LinkedIn vonatkozásában egyik fő kritikaként fogalmazódott meg, hogy az előírások ellenére az adatvédelmi alapbeállítások nem minden esetben a fogyasztók érdekeinek megfelelően kerültek kialakításra. Mindazonáltal pozitív példaként megemlítendő, hogy a tanulmány szerint a Pinterest és a YouTube döntően megfelelő módon hajtják végre a felhasználókat védő adatvédelmi intézkedéséket. A fogyasztóvédők szintén problematikusnak látják a felhasználók mobiltelefonszámának bekérésének gyakorlatát, mivel egy adott telefonszámhoz a rendszerek hozzá tudják rendelni a felhasználó által megadott különböző e-mail címeket, lehetővé téve a tudtukon kívüli egyértelmű beazonosításukat. 

(www.heise.de)
Kevesebb