Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
5G rendelet Viber backdoor Adobe Apple Pay ENSZ NAT USA Five Eyes Zurich EternalSilence MbedTLS szavazás SMB NCISA Skype Franciaország katonai adatok Oroszország felmérés GnuTLS e-ügyintézés iOS Mondelez kiberhadviselés Bitcoin Eternal Red Sofacy GCSB
 január 02. 16:00

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó.

Bővebben

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó. A cég elemzése során 34-ből 23 androidos applikációról állapították meg, hogy adatokat küld a közösségi óriásnak, mint például, hogy az adott appot mikor indították el, vagy zárták be, azonban az eszközre, valamint egyes beállításokra vonatkozó információkat, és a reklámcélú profilozás egyik alapvető eszközeként szolgáló Google hirdetési azonosítót (Advertising ID) is továbbítják. Az egyik ilyen problémás alkalmazás a Kayak utazásszervező app, amely minden egyes keresésről jelent, attól függetlenül, hogy az appot használó személy bejelentkezett-e a Facebook fiókjába, sőt, hogy egyáltalán Facebook tag-e. A Facebook az esettel kapcsolatos nyilatkozata szerint a cég az iparágban széles körben elterjedt gyakorlat szerint ─ az olyan nagyobb cégeket említve példaként, mint az Amazon, a Google, a Twitter, vagy az Adobe ─ analitikai, valamint reklámcélú szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, amelynek során azok aggregált információt nyerhetnek az alkalmazásaik használatára vonatkozóan. Emellett maga is fogad ilyen információkat, azonban az ily módon kapott adatok kezeléséhez és processzálásához az alkalmazás fejlesztőknek jogi felhatalmazást kell szerezniük. A cikk hatására egyes appok ─ mint például a Skyscanner ─ megszüntették az adattovábbítást a Facebook részére. 

(zdnet.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 Ma, 11:05

Széleskörű kutatást végzett a Top10VPN a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet.

Bővebben

A Top10VPN széleskörű kutatást végzett a Google Play Store 150 legnépszerűbb ingyenes Android VPN alkalmazásának körében, amelyből kiderült, hogy minden ötödik applikáció rosszindulatú kódok potenciális forrása lehet, a 27 ellenőrzött alkalmazás egynegyedét pedig a felhasználói adatok bizalmasságát érintő hibák sújtják, mint például a DNS szivárgás. A kutatók szerint a tesztelt ingyenes VPN appok mintegy 85%-a tartalmaz valamilyen biztonsági kockázatot eredményező funkciót, vagy jogosultságot, ilyen például a helyadatokhoz (25%), az eszköz állapotához (38%), illetve a felhasználó utolsó ismert helyinformációihoz történő hozzáférés (57%). Bár az alkalmazások fizetős változataira nem terjedt ki a vizsgálat, Simon Migliano, a Top10VPN mögötti Metric Labs cég kutatási vezetője biztosra véli, hogy a prémium verziókban is megtalálhatók az előzőekben felsorolt adatvédelmi aggályok. A jelentés Migliano egy korábbi elemzésének kiegészítését szolgálja, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb VPN alkalmazás gyakorlatilag nem rendelkezik adatvédelemmel, és szinte egyikben sem valósul meg a felhasználói támogatás.

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb
 január 18. 12:16

Egy Twittert érintő biztonsági hiba vált ismertté, amelynek következtében egyes usereik privát tweetjei publikussá válhattak

Bővebben

Egy Twittert érintő biztonsági hiba vált ismertté, amelynek következtében egyes usereik privát tweetjei publikussá válhattak. Az esetről a Twitter adott hírt, eszerint amennyiben androidos felhasználóik 2014. november 3-a és 2019. január 14-e között a „Protect your tweets” funkció engedélyezése után további beállítást is módosítottak ─ például új e-mail címet adtak meg a fiókjukhoz ─ lehetséges, hogy ezzel az előbbit  tudtukon kívül kikapcsolták. Mindez azért lényeges, mert a „Protect your tweets” beállítás teszi lehetővé, hogy csak a követők láthassák a felhasználó posztjait, illetve az ily módon közzétett posztok nem retweetelhetőek. A cég elmondása szerint értesítette azon felhasználóit, akiknek érintettségéről tudomást szereztek, azonban azt javasolják, hogy lehetőség szerint minden felhasználó ellenőrizze a beállítást, mivel az összes potenciális érintettet nem tudják azonosítani. Az esetről értesült az egyébként más GDPR szabályszegés miatt a Twitter ellen éppen vizsgálatot folytató ír adatvédelmi hatóság is (Irish Data Protection Commission), azonban a mostani ügy miatt még nem kezdeményeztek eljárást.

(mashable.com)
Kevesebb
 január 14. 12:07

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez.

Bővebben

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez. Habár a Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy a Telegram megerősített felügyelettel és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel egyre jobban képesek visszaszorítani a terrorista tartalmakat, a terrorszervezetek válaszul kevésbé ismert platformok felé fordulnak. Az ISIS eddig jellemzően a Telegramot használta a közlemények terjesztéséhez, azonban 2018 decembere óta ez kiegészült a mintegy 10 milliós ügyfélbázissal rendelkező RocketChattel, amelyet azóta több ISIS-hez köthető csoport (Khilafah News, Halummu, vagy Shumukh al-Islam) is előnyben részesít, sőt már technikai útmutató is készült a RocketChat telepítéséhez és anonim használatához. A Wired információi szerint a Yahoo Together-ön és a Viber-en is regisztráltak fiókot, ám ezek azóta eltávolításra kerültek, csakúgy mint a Riot és a TamTam esetében. Mindazonáltal egyre több dzsihádista tartalom jelenik meg olyan váratlan helyeken is, mint az online video játékos fórumok (pl.: Discord), ahol azok milliónyi gyanútlan felhasználót érhetnek el. 

(wired.com)
Kevesebb
 január 10. 14:42

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek.

Bővebben

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek. A biztonsági cég kutatói gyanús Twitter üzenetek miatt lettek figyelmesek a „HAL999999999” nevű felhasználóra, amelyek csupán 30 perccel a „The Shadow Brokers” csoport szivárogtatása előtt érkeztek a cég egyes kutatóihoz. A Kaspersky ezt követően felvette a kapcsolatot az amerikai titkosszolgálattal, és az üzenetek mellett a profil tulajdonosának ─ feltételezett ─ valós kilétére vonatkozó információt is átadtak. Megjegyzendő, hogy az FBI-nak nincs bizonyítéka, hogy a jelenleg tárgyalásra váró Martinnak köze lenne a „The Shadow Brokers” csoporthoz, vagy, hogy szándékában állt volna az eltulajdonított bizalmas információk továbbadása. A GCHQ egy korábbi információbiztonsági szakértője, Matt Tait az eset kapcsán egy másik szempontot is felvet, miszerint miért pont a Kaspersky-vel vette fel Martin a kapcsolatot, amikor az NSA munkatársaként tisztában kellett lennie az orosz céggel szembeni bizalomvesztéssel. 

(politico.com)
Kevesebb
 január 03. 12:50

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását.

Bővebben

Hatályba lépett az új internetes törvény Vietnámban, amely az ország internet szolgáltatói számára előírja az államérdekkel ellentétesnek minősített tartalmak eltávolítását, emellett mostantól az olyan tech óriásoknak, mint a Facebook és a Google kormányzati kérésre adatot kell szolgáltatniuk ügyfeleikről, valamint kötelesek kirendeltséget nyitni az országban. A kommunista állam Közbiztonsági Minisztériuma (Ministry of Public Security - MPS) szerint a törvény célja a kibertámadások elleni védekezés és az erőszakos cselekmények online szervezésének megakadályozása. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint jogvédő szervezetek ─ köztük a Human Rights Watch ─ komoly kritikával illették a jogszabályt, mondván az valójában egy Kínához hasonló internetes cenzúra kiépítését célozza. Az MSP tavaly novemberben 12 hónap türelmi időt engedélyezett az internet szolgáltatást nyújtó cégek számára. 

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 11:34

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ján keresztül. 

Bővebben

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik online hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában, amelynek kihasználásával átmenetileg visszakereshető volt a felhasználók telefonszámának ország kódja, valamint megállapítható volt, hogy a fiók zárolt állapotban van-e. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ját érintően, ugyanis nagy mennyiségben érkeztek kérések egyes kínai és szaúdi IP címekről. Habár a jelenség céljára vonatkozóan nem ismertették az álláspontjukat, lehetségesnek tartják, hogy a kérdéses IP-k közül néhány állami támogatású hacker csoportokhoz köthető. Az állítás bővebben nem kerül kifejtésre, mindössze annyit közölnek még a posztban, hogy a felfedezésről értesítették a hatóságokat, a felhasználók részéről pedig nincs teendő, mivel a hiba már elhárításra került.

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. december 13. 10:00

Informatikai támadás történt hétfőn az olasz Saipem olaj- és gázszolgáltató egyes szerverei ellen.

Bővebben

Informatikai támadás történt hétfőn az olasz Saipem olaj- és gázszolgáltató egyes szerverei ellen. Információk szerint az offenzívát az indiai Chennai-ból indították, ami a közel-keleti régióban (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek és Kuvait) található szervereket célozta, az olasz, francia és brit központokat azonban nem érintette. A Saipem kevés információt hozott nyilvánosságra a támadásról, mivel annak kivizsgálása, valamint az infrastruktúrára gyakorolt hatások felmérése jelenleg is zajlik. Mindazonáltal a cég közleményében említi, hogy a rendszeres biztonsági mentéseknek köszönhetően nem számítanak adatvesztésre, amelyből a Security Affairs arra következtet, hogy zsarolóvírus támadás történhetett. A Saipem nem foglalt állást azzal kapcsolatban sem, hogy célzott támadásnak tekintik-e az incidenst, a cikk azonban kapcsolatot feltételez a mostani eset, valamint a Saudi Aramco óriásvállalat elleni 2012-es és 2016-os Shamoon támadások között, amely vállalat történetesen a Saipem ügyfele.

(www.securityaffairs.co)
Kevesebb
 2018. december 12. 14:52

Az ESET szakértői felfedeztek egy akkumulátor optimalizáló applikációba (Optimization Battery) rejtett trójai kártevőt, amely az áldozat PayPal fiókjához igyekszik hozzáférést szerezni, majd a háttérben utalást indítani, anélkül, hogy a felhasználónak esélye legyen ennek megakadályozására.

Bővebben

Az ESET szakértői felfedeztek egy akkumulátor optimalizáló applikációba (Optimization Battery) rejtett trójai kártevőt, amely az áldozat PayPal fiókjához igyekszik hozzáférést szerezni, majd a háttérben utalást indítani, anélkül, hogy a felhasználónak esélye legyen ennek megakadályozására. Mindezt úgy éri el, hogy telepítéskor engedélyt kér az Android Accessibility használatához, amely többek között lehetővé teszi a képernyő és az operációs rendszer közötti interakciók automatizálását, ezzel szimulálva a felhasználói utasításokat (koppintásokat). A jogosultság megszerzése után az app addig várakozik, amíg a felhasználó meg nem nyitja a PayPal applikációt, és sikeresen be nem jelentkezik a fiókjába. Ezt követően azonban a káros kód hamar aktivizálja magát: az Accessibility segítségével új tranzakciót kezdeményez ─ ennek folyamata mindössze nagyjából 5 másodpercet vesz igénybe ─ amit minden alkalommal megismétel, amikor a felhasználó a PayPal alkalmazást használja. A trójai alapértelmezésként egy-egy ilyen alkalommal 1 000 egységet tulajdonít el a felhasználók számlájáról, a felfedező szakértő esetében ez 1 000 eurót jelentett. Az alkalmazás szerencsére a Play Store-ból nem elérhető, így mindeddig kevés fertőzést okozott, az ESET munkatársai mindazonáltal fokozott figyelmet javasolnak új alkalmazások telepítésekor.

(zdnet.com)
Kevesebb