Nemzetközi IT biztonsági sajtószemle
Nemzetközi
IT biztonsági sajtószemle
Címkefelhő
Kaspersky hírszerzés arcfelismerés Privacy International protokoll Apple CoreTLS álhírek személyes adatok védelme kétfaktoros autentikáció Genf kanton közlemény WannaCry Dél-Korea mobil DHS Szaúd-Arábia adatszivárgás Európai Unió kormányzat Unit 42 Five Eyes RAND Skype Darknet filter bubble BSI DNS hijacking Touch ID Észtország Apple Pay
 2018. szeptember 06. 09:30

A Twitter Közösségi Média alkalmazás egy hibának köszönhetően a felhasználók azt tapasztalták, hogy bizonyos esetekben úgy tűnt, mintha olyan bejegyzéseket is kedveltek volna, amelyeket eredeti szándékuk szerint nem jelöltek volna be.

Bővebben

A Twitter közösségi média alkalmazás egy hibájának köszönhetően a felhasználók azt tapasztalták, hogy bizonyos esetekben úgy tűnt, mintha olyan bejegyzéseket is kedveltek volna, amelyeket eredeti szándékuk szerint nem jelöltek volna be. A Twitter szóvivője szerint sok felhasználó érintett a hibában, ami kifejezetten az idővonalakra korlátozódik, ugyanis a kedvelések listája között már nem jelennek meg a bejegyzések. A hibajelenség a közösségi média szereplőinek csak egy kisebb részére korlátozódok, és akkor érhető tetten, ha egy felhasználó, akár véletlenül is kedvelt egy bejegyzést, de aztán ezt a jelölést visszavonta. Ilyenkor egyes esetekben továbbra is úgy szerepelt az eredeti bejegyzés az idővonalon, mintha azt a felhasználó kedvelte volna. Mivel a hibában az Amerikai Egyesült Államok elnökének profilja is érintett volt, a hiba több összeesküvés elméletnek szolgált alapul, egyesek szerint a Twitter szándékosan vezette be a funkciót, hogy kimozdítsa felhasználóit komfortzónájukból azáltal, hogy fokozza a más nézőpontokkal való interakciót.

(www.mashable.com)
Kevesebb
Hasonló hírek
 január 18. 12:16

Egy Twittert érintő biztonsági hiba vált ismertté, amelynek következtében egyes usereik privát tweetjei publikussá válhattak

Bővebben

Egy Twittert érintő biztonsági hiba vált ismertté, amelynek következtében egyes usereik privát tweetjei publikussá válhattak. Az esetről a Twitter adott hírt, eszerint amennyiben androidos felhasználóik 2014. november 3-a és 2019. január 14-e között a „Protect your tweets” funkció engedélyezése után további beállítást is módosítottak ─ például új e-mail címet adtak meg a fiókjukhoz ─ lehetséges, hogy ezzel az előbbit  tudtukon kívül kikapcsolták. Mindez azért lényeges, mert a „Protect your tweets” beállítás teszi lehetővé, hogy csak a követők láthassák a felhasználó posztjait, illetve az ily módon közzétett posztok nem retweetelhetőek. A cég elmondása szerint értesítette azon felhasználóit, akiknek érintettségéről tudomást szereztek, azonban azt javasolják, hogy lehetőség szerint minden felhasználó ellenőrizze a beállítást, mivel az összes potenciális érintettet nem tudják azonosítani. Az esetről értesült az egyébként más GDPR szabályszegés miatt a Twitter ellen éppen vizsgálatot folytató ír adatvédelmi hatóság is (Irish Data Protection Commission), azonban a mostani ügy miatt még nem kezdeményeztek eljárást.

(mashable.com)
Kevesebb
 január 16. 11:40

Az utóbbi évek incidensei bebizonyították, hogy a politikai választások hatványozottan kitettek idegen államok érdekei mentén indított kiber műveleteknek, azonban jelen állás szerint a 2019-es európai parlamenti választás kapcsán mind a 27 tagállamnak saját magának kell megbirkóznia a választási rendszereik biztosításával.

Bővebben

Az utóbbi évek incidensei bebizonyították, hogy a politikai választások hatványozottan kitettek idegen államok érdekei mentén indított kiber műveleteknek, elég csak a legutóbbi amerikai elnökválasztás körüli eseményekre gondolni (lásd: DNC adatszivárgás, valamint orosz dezinformációs tevékenység). Habár ezen események a 2019 májusában esedékes Európai Uniós parlamenti választásokra történő felkészülésre is hatással voltak, egyes szakértők szerint mégsem kellő mértékben. Egy átfogó, központi terv helyett ugyanis jelen állás szerint mind a 27 tagállamnak saját magának kell megbirkóznia a választási rendszereik biztosításával, ráadásul a választásokat veszélyeztető számos veszély között nem feltétlenül egy direkt kibertámadás a legvalószínűbb, a dezinformációs műveletek például jóval hatékonyabbak lehetnek. A kevés nemzeteken átívelő kezdeményezés között említhető az „EU vs Disinfo”, amely az álhírek felderítésében igyekszik segítséget nyújtani. Liisa Past, az Estonian Information System Authority vezető kutatója pedig az aktuális helyzet előnyére hívja fel a figyelmet, rámutatván, hogy egyetlen választási rendszerrel szemben 27 különböző architektúra nagyban megnehezítheti a támadók dolgát, hiszen a sérülékenységek felmérése időigényes feladat.

(wired.co.uk)
Kevesebb
 január 14. 12:07

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez.

Bővebben

A terrorszervezetek ─ mint például az ISIS ─ évek óta hatékonyan használják a streaming szolgáltatásokat, fájlmegosztó platformokat és a közösségi médiát kapcsolattartáshoz, toborzó tevékenységhez. Habár a Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy a Telegram megerősített felügyelettel és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel egyre jobban képesek visszaszorítani a terrorista tartalmakat, a terrorszervezetek válaszul kevésbé ismert platformok felé fordulnak. Az ISIS eddig jellemzően a Telegramot használta a közlemények terjesztéséhez, azonban 2018 decembere óta ez kiegészült a mintegy 10 milliós ügyfélbázissal rendelkező RocketChattel, amelyet azóta több ISIS-hez köthető csoport (Khilafah News, Halummu, vagy Shumukh al-Islam) is előnyben részesít, sőt már technikai útmutató is készült a RocketChat telepítéséhez és anonim használatához. A Wired információi szerint a Yahoo Together-ön és a Viber-en is regisztráltak fiókot, ám ezek azóta eltávolításra kerültek, csakúgy mint a Riot és a TamTam esetében. Mindazonáltal egyre több dzsihádista tartalom jelenik meg olyan váratlan helyeken is, mint az online video játékos fórumok (pl.: Discord), ahol azok milliónyi gyanútlan felhasználót érhetnek el. 

(wired.com)
Kevesebb
 január 10. 14:42

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek.

Bővebben

Bizalmas NSA dokumentumok ellopásának vádjával 2016 októberében amerikai hatóságok letartóztatták Harold T. Martint, akinek az azonosításában a Politico információi szerint lényeges szerepe volt a Kaspersky-nek. A biztonsági cég kutatói gyanús Twitter üzenetek miatt lettek figyelmesek a „HAL999999999” nevű felhasználóra, amelyek csupán 30 perccel a „The Shadow Brokers” csoport szivárogtatása előtt érkeztek a cég egyes kutatóihoz. A Kaspersky ezt követően felvette a kapcsolatot az amerikai titkosszolgálattal, és az üzenetek mellett a profil tulajdonosának ─ feltételezett ─ valós kilétére vonatkozó információt is átadtak. Megjegyzendő, hogy az FBI-nak nincs bizonyítéka, hogy a jelenleg tárgyalásra váró Martinnak köze lenne a „The Shadow Brokers” csoporthoz, vagy, hogy szándékában állt volna az eltulajdonított bizalmas információk továbbadása. A GCHQ egy korábbi információbiztonsági szakértője, Matt Tait az eset kapcsán egy másik szempontot is felvet, miszerint miért pont a Kaspersky-vel vette fel Martin a kapcsolatot, amikor az NSA munkatársaként tisztában kellett lennie az orosz céggel szembeni bizalomvesztéssel. 

(politico.com)
Kevesebb
 január 02. 16:00

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó.

Bővebben

A Privacy International szerint egyes alkalmazások akkor is szolgáltatnak felhasználói adatokat a Facebooknak, ha az adott személy nem Facebook felhasználó. A cég elemzése során 34-ből 23 androidos applikációról állapították meg, hogy adatokat küld a közösségi óriásnak, mint például, hogy az adott appot mikor indították el, vagy zárták be, azonban az eszközre, valamint egyes beállításokra vonatkozó információkat, és a reklámcélú profilozás egyik alapvető eszközeként szolgáló Google hirdetési azonosítót (Advertising ID) is továbbítják. Az egyik ilyen problémás alkalmazás a Kayak utazásszervező app, amely minden egyes keresésről jelent, attól függetlenül, hogy az appot használó személy bejelentkezett-e a Facebook fiókjába, sőt, hogy egyáltalán Facebook tag-e. A Facebook az esettel kapcsolatos nyilatkozata szerint a cég az iparágban széles körben elterjedt gyakorlat szerint ─ az olyan nagyobb cégeket említve példaként, mint az Amazon, a Google, a Twitter, vagy az Adobe ─ analitikai, valamint reklámcélú szolgáltatásokat nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, amelynek során azok aggregált információt nyerhetnek az alkalmazásaik használatára vonatkozóan. Emellett maga is fogad ilyen információkat, azonban az ily módon kapott adatok kezeléséhez és processzálásához az alkalmazás fejlesztőknek jogi felhatalmazást kell szerezniük. A cikk hatására egyes appok ─ mint például a Skyscanner ─ megszüntették az adattovábbítást a Facebook részére. 

(zdnet.com)
Kevesebb
 2018. december 18. 11:34

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ján keresztül. 

Bővebben

Múlt hónap során a Twitter felfedezett egy biztonsági hibát az egyik online hibabejelentő űrlapjuk vonatkozásában, amelynek kihasználásával átmenetileg visszakereshető volt a felhasználók telefonszámának ország kódja, valamint megállapítható volt, hogy a fiók zárolt állapotban van-e. A Twitter ezzel kapcsolatos közleménye szerint miközben a hiba okának felderítésén dolgoztak, szokatlan forgalomra lettek figyelmesek az érintett form API-ját érintően, ugyanis nagy mennyiségben érkeztek kérések egyes kínai és szaúdi IP címekről. Habár a jelenség céljára vonatkozóan nem ismertették az álláspontjukat, lehetségesnek tartják, hogy a kérdéses IP-k közül néhány állami támogatású hacker csoportokhoz köthető. Az állítás bővebben nem kerül kifejtésre, mindössze annyit közölnek még a posztban, hogy a felfedezésről értesítették a hatóságokat, a felhasználók részéről pedig nincs teendő, mivel a hiba már elhárításra került.

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. november 27. 12:01

A brit parlament Digitális, Kulturális, Média- és Sportbizottsága bizalmas Facebookos dokumentumokat szerzett meg egy már megszűnt fotó kereső alkalmazás (Pikinis) fejlesztőjétől.

Bővebben

A brit parlament Digitális, Kulturális, Média- és Sportbizottsága bizalmas Facebookos dokumentumokat szerzett meg egy már megszűnt fotó kereső alkalmazás (Pikinis) fejlesztőjétől, a bizottság elnöke szerint pedig a hatályos brit jogszabályok értelmében nyilvánosságra is hozhatják azok tartalmát. A kérdés azonban jogi szempontból összetett, ugyanis ─ amint arra Richard Allan, a héten esedékes, dezinformációs témájú nemzetközi meghallgatásra beidézett Facebook vezető felhívta a figyelmet ─ a tech óriás szándékát, miszerint a kérdéses anyagokat titokban tartaná, egy kaliforniai bíróság korábban jóváhagyta. A szóban forgó, 2013/14-ből származó dokumentumokhoz az alkalmazásfejlesztő cég ─ Six4Three ─ egy 2015-ös policy változtatás miatt indított peres eljárás során fért hozzá. A The Observer brit hetilap szerint a bizottság kétszer is felszólította a Six4Three vezetőjét, Theodore Kramert a dokumentumok átadására, valamint egy londoni üzleti útja során a parlament elé is idézték.

(securityweek.com)
Kevesebb
 2018. október 18. 15:42

A GandCrab mögött álló hackerek egy underground hacking fórumon nyilvánosságra hozták a vírus közel ezer szír áldozatának egyedi visszafejtési kulcsait.

Bővebben

A GandCrab mögött álló hackerek egy underground hacking fórumon nyilvánosságra hozták a vírus közel ezer szír áldozatának egyedi visszafejtési kulcsait.  Mindezt saját elmondásuk szerint egy Twitter üzenet miatt tették, amelyben egy magát szíriainak valló személy kér segítséget, amiért a vírus titkosította a halott gyermekeiről készült fotóit, azonban kifizetni nem tudja a váltságdíjként várt 600 dollárt. Habár gyakorinak nem nevezhető, előfordul, hogy egy zsarolóvírushoz a készítői ingyenesen publikálják a fájlok visszafejtésére szolgáló kulcsot, 2016 májusában például a TeslaCrypt fejlesztői a „projekt zárultával” egy ESET-nél dolgozó szakember megkeresésére úgy döntöttek, hogy közreadják a mester kulcsot, amelynek birtokában biztonsági kutatók létre tudtak hozni egy dekriptort. 

(www.bleepingcomputer.com)
Kevesebb